A Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 1896-1971 (1971)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 167 - Biró József: Batthyány Tódor hajóépítő és hajózási kísérletei 239

erdélyi nagyfejedelmi helytartóságunkhoz beküldendő, hogy ott lepecsételve őriztessék. Harmadszor. Jelen kiváltságlevél erejénél fogva, említett gr. Batthyány Tódornak és társaságának a hajózást és hajóépítést illetőleg nem adataik kizárólagos kiváltság a hajózásra, sőt őrizkedniük kell attól, hogy a hajózás eddigi módját, meg a hajóépítő mestereket az ő életmódjukban ne zavarják, ezeknek eddigi szabadsága, ahogy azt tanulták és gyakorolják, épen maradjon". .. . . . „Ebben az értelemben részesítjük a sokszor említett gróf Batthyány Tódort abban a kiváltságban, jelen levelünk erejénél fogva, hangsúlyozva, hogy e levél kiadásától számított húsz év alatt, a mi egész erdélyi nagyfejedelemségünkben mindenki s minden egyes ember csak a gróf írásos engedélye alapján használhatja, vagy gyárthatja az ő találmányát egészben vagy részeiben, hajón vagy másféle vízi járművön, elkobzás és 400 arany forint büntetés terhe mellett, amelynek a fele a kincstárt, fele a grófot illesse, s erre a védelemre a kincstári javak igazgatójának gondja legyen, hogy senki e találmányt ne utánozhassa, ne is gyárthassa, sem egészében, sem részeiben, hanem azt megvédje a gróf és társasága számára a törvény erejével, a polgári és katonai erők igénybevételével. Jelen kiváltságos levelünket szokott pecsétünkkel megerősítve erdélyi nagyfejedelemségünkben kihirdetjük. Kelt ausztriai főhercegségünk Bécs városában, február 6-án az Űr 1793. római császárságunk és királyságunk első évében. Ferenc Gr. Teleki Sámuel Rosenfeld András" A Királyi Könyvek I. osztályának 69. lapjára bejegyezte az erdélyi Kancellária titkára és levéltárosa: Csüdör Ferenc. Hátlapján: „Felolvastatott és kihirdettetett Kolozsvárott, 1793. V. 28-án. Kiadta: Scharberg Bedeus kormányzói titkár."'

21 A Magyar Királyság területére 1793 június 17-én kiadott szabadalmat Bittó Béla „Szabadalmi intézményünk történeti előzményei" c. könyvében ismerteti. Bár mindkét okmány terjengősen ecseteli az uralkodóháznak a közjólét megteremtésére irányuló törekvéseit, nem tartalmazza még körvonalaiban sem, hogy miben áll ez az új építési és hajózási mód, amelyre Batthyány védelmet kér. Nyoma sincs benne a hajót mozgató szerkezetére, vagy gépezetének lóerejére vonatkozó utalásoknak, amit egyik e témával foglalkozó cikkíró felfedezni vélt. Az épülő új hajó egyre több embert vonz a partra, csodálják különös formáját, találgatják titokban tartott meghajtó szerkezetét, tudósítást adnak róla az újságok, hírét viszik az emberek. Szemléletesen írja le a hajóval való találkozását az egykori szemtanú: „Méltóságos Gróf Batthyány Tódor ő Excellentziája egy olly hajónak nemét találta fel és készíttetett itten Bétsben, mellyel a legszélesebb időben is minden veszedelem nélkül fel, s alá lehet a vízen úszkálni. Történetből magam is szemlélésére jutottam ezen találmánynak. Formája felül ovális, az az tyúkmony forma, egészben bé vagyon fedve, körüs körül folyosója, a fedöléken pedig 4 oldalról eggy egy ajtaja vagyon, az ajtó úgy vagyon készítve, hogy azt mind 21 O. L. Batthyány Tódor pénzügyi iratai. P—1320 S/312. 253