A Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 1896-1971 (1971)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 167 - Dr. Halász Tibor: A közforgalmú személyszállítás fejlődése Magyarországon a XIX. és XX. században 197

A személyszállítás ugrásszerű növekedését az 1889. augusztus 1-én bevezetett ún. zónatarifa eredményezte. A zónatarifa a közepes távolságra utazóknak is jelentős, a nagy távolságú utasoknak pedig rendkívül nagy kedvezményt nyújtott. A kis távolságokon lényegesen nem változott a menetdíj, sőt egyes viszonylatokban, mivel a zónatarifa bevezetése előtt kedvezményes füzet jegyeket adtak ki (pl. Bp.—Gödöllő, Bp.—Gyömrő, Bp.—Biatorbágy stb.), még csekély emelkedés is volt. így pl. az előbb felsorolt távolságokra füzet jeggyel egy út 20, a zónatarifa szerint pedig 25 krajcárba került a személyvonat III. osztályán. Azért, hogy a zónatarifa több helyen jelentsen díjmérséklést, egyes viszonylatokban alacsonyabb zónára érvényes jegyeket adtak ki, mint ami a távolságnak megfelelő lett volna. Pl. Bp.— Bicske (48 km) a III. zóna helyett a II. zónába, Bp.—Felsőgalla (67 km) a IV. helyett a III. zónába, Bp.—Győr (142 km) a IX. helyett a VIII. zónába került. A zónatarifa díjmérséklő hatásáról képet kapunk, ha tudjuk, hogy a közepes távolságokon (26—225 km), azaz a II—

XIII. zónában a zónatarifa szerinti menetdíj a személyvonat III. osztályán 1,25—1,9 krajcár között változott kilométerenként (az esetek túlnyomó részében 1,5—1,7 krajcár). Ezzel szemben a régebbi tarifa szerint nagyságrendileg három krajcár volt a díj, tehát az új menetdíj a réginek 50—57%-a lett. A nagy távolságokon a XIV. zónában, azaz 225 km-nél hosszabb útvonalon a menetdíj személyvonaton egységesen a következő volt: I. osztályban 8,00 forint II. „ 5,80 „ III. „ 4,00 „ Ezzel a zónatarifa szerinti menetdíj a régebbinek csak kis része lett, amit az alábbi adatok is bizonyítanak: Bp.—Nagyvárad viszonylatban (247 km) 54,0% Bp.—Kolozsvár „ (400 km) 33,3% Bp.—Fiume „ (604 km) 21,5% Bp.—Brassó „ (701 km) 20,8% Az egyes osztályok menetdíja közti arány közel ugyanaz maradt, mint az 1888. évben és azt megelőző időszakban volt. A II. osztályú jegy ára 1,6 szorosa, az I. osztályú jegyé kétszerese volt a III. osztályú jegyének. A gyorsvonati menetdíjak 20%-kal voltak magasabbak, mint a személyvonatiak; korábban a különbség csak 15—18% volt. A zónatarifa hatására az utasforgalom rohamosan emelkedett. Az első három hónapban (1889. VIII—

X.) az utasok száma a MÁV vonalain 3324 ezer volt az előző év azonos időszakában, ugyanezen a hálózaton pedig csak 1276 ezren utaztak, tehát a forgalom a 260%-ára emelkedett. A bevétel emelkedése sokkal kisebb volt; az előző évhez viszonyítva csak 118%-os. A forgalom növekedésének és különösen annak, hogy az ország távoli részeiről is olcsón lehetett Budapestre utazni, nagy volt a gazdasági hatása. Ekkor fejlődött Budapest világvárossá; kereskedelmi forgalma és ipara rohamosan növekedett. 215