Lyka Károly: A képzőművészet és iparművészet határai (Az Országos Magyar Iparművészeti Muzeum ismeretterjesztő előadásai, Budapest, 1907)

7

de hogy csakugyan piktor, azt ezekből az illuszt- ráczióiból lehet látni, a melyekkel ezt az elsőrangú franczia művészeti lapot ékesíti, neki ál] és széket tervez. Ez itt az ő műve. De nem kell éppen a külföld felé irányítani tekintetünket, idehaza is, a mióta egészséges irányba tért nemzeti művészetünk, egész sereg olyan ember akad, a kikkel eddig csak a szobrászat és festészet terén találkoztunk és most már beállottak a lenézett iparművészet munkásai közé és sorra formálják a szebbnél szebb dolgokat. Kriesch Aladár pl. egy nagy szőnyeget állított ki az idén. Gondoljuk meg, hogy ez ugyanaz a művész, a ki a parlamentben azt az óriási freskót festette, a ki egy gyönyörű költeménykötetet díszített fel rajzaival és a kitől tempera festményeket, intim arczképeket és történeti képeket láttunk. Háry Gyula egy egész sor ékszert formált, csattot, brazlettokat, a melyeken meglátszik ugyanaz a karakter, a mely képeit jellemzi.

Ugyanebben az üvegszekrényben látunkegy kis plakettet, a mely szintén hivatalosan az iparművészeti múzeumba tartozik. Oly ember csinálta, a kitől mázsás szobrokat is látunk: Teles Ede. Vaszary János szerzője annak a túlsó szőnyegnek. Olajfestményei eléggé ismeretesek nálunk, de a szőnyegminták készítése is egyike azon tereknek, a melyeken