Dr. Roth Viktor: Az erdélyi kelyhek stílbeli fejlődése (Az Országos Magyar Iparművészeti Muzeum ismeretterjesztő előadásai, Budapest, 1913)

másutt a talp függélyes tagján szokott előfordulni; szárának lapjait pedig renaissance ízlésű növényi díszítmény borítja. A cuppa kosarát szegélyező párta ismét igen szép, késő gótikus munka. A kehely 1695-ben készült, mesterjegye : 1 L. A mint látjuk, mestere nem követte a stílusegység elvét és ezért nem átallotta, hogy a kehely nodusát még színes kövekkel is díszítse, a mint azt már 200 évvel előtte tették.

A barok-stílusra jellemző szárnyas angyalfejeket még a legkésőbbi barok-kelyheken is gyakran megtaláljuk. Így látjuk ezt a motívumot a márton- lelhei1 ev. egyházközségnek 1728-ból való egyik kelyhén, a melynek talpát színes kövek díszítik, a mi e korszakban ritka jelenség. Talpát és nodusát trébelt ívek és czikornyák, a cuppa kosarát hasonló plastikus díszítmények ékesítik. Ugyancsak szárnyas angyalfejeket látunk a veresmarii1 1 2 és az új-egyházi3 ev egyházközségek kelyhein.

A trébelésnél használt motívumok részben növények és gyümölcsök, a melyekkel főkép a kehely talpát ékesítették, részben pedig egész jelenetek, mint például Johann Christoph Schwartznak nagy1 Kelyhck kiállításának 1. jegyzéke 80. sz.

2 Kelyhek kiállításának 1. jegyzéke 2i. sz

3 Kelyhck kiállításának 1. jegyzéke 172. sz.