Dr. Roth Viktor: Az erdélyi kelyhek stílbeli fejlődése (Az Országos Magyar Iparművészeti Muzeum ismeretterjesztő előadásai, Budapest, 1913)

4<5

gyakoribb irány abban áll, hogy a plastikai díszítést a kehelynek egyes alkotórészeire felrakták. A díszítés e nemét a 16. század második fele előtt nem alkalmazták. Ennek szép példája a mesei1 ev. egyházközség kelyhe. E kehely talpára, valamint cuppájának kosarára tömör ezüstből metszett, finoman rajzolt, gótikus inda van felrakva, a melyet még szentek apró szobrai is élénkítenek. Kiválóan szép a díszítés e módja a medgyesi2 templomi kincs két kelyhén. Az egyiken, mely a 16. század második feléből való, a virágos és gyümölcsös indák határozottan naturalistikus jellegűek és a talpperem összeszögeléseinél szűz Mária a gyermekkel, a három király, szt. Katalin és szt. József szobrocskái állanak.3 Ugyancsak szentek szobrocskáit találjuk még, a talpának alakjánál fogva is igen érdekes berethalmi4 kehely cuppájának kosarán, a melyen kerek mezőkben Golgota, Magdolna, szt. György és egy női szent vannak domborúan ábrázolva. Ilyen domború ábrázolások a segesdi5 ev. egyházközség pompás kelyhén is vannak. A beret1 Képét Id. Arch. Ért. i. h. m. )., 18. ábra.

2 Kelyhek kiállításának 1. jegyzéke 27. cs 51. sz,

3 Képét Id. Roth : Kunstgewerbe XI. tábla 2.

4 Kelyhek kiállításának 1. jegyzéke j 66. sz. — Képét Id. Roth ; Kunstgewerbe XI. tábla, 3.

5 Képét Id. Roth : Kunstgewerbe X11. tábla' 2.