Dr. Roth Viktor: Az erdélyi kelyhek stílbeli fejlődése (Az Országos Magyar Iparművészeti Muzeum ismeretterjesztő előadásai, Budapest, 1913)

emelkednek, a mi különben a felírásokról is áll. Nagyon kedveltek voltak a vésett négyszirmú virágokkal díszített rotulusok, milyenek pl. a sdrkányi kelyhen vannak.1 Kevésbbé gyakori és csak a későbbi gótika művein fordul elő a vésés puszta körvonalakban, így pl. egy nagy-sinki1 2 3 kelyhen, melynek cuppáját öt mezőben vésett geometriai rajzok díszítik. Nagyszerű a vésett növénydíszítmény a dolmányi ’ kehely cuppakosarán.

Aránylag későn -bár ezen nincs mit sajnálni -- oda fejlődött a dolog, hogy egész jeleneteket véstek a kehely felületeire. Így a nagyszebeni4 5 ev. egyház- község birtokában levő, 1662-ből való kehely cuppakosarán Jézus születése, keresztelése és mennybemenetele van ábrázolva, több jóakarattal, mint sikerrel. Nem szabad ugyanis elfelejtenünk, hogy e kehely a 17. századból, tehát olyan időből való, a melyben a művészi érték iránti érzés, gazdag művészi élet daczára, már hanyatlásnak indúlt.

A gótika formáiban, de már némileg a renaissance behatása alatt készült a Szénánerősi5 ev. 1 2 3 4 5

1 Kelyhek kiállításának 1. jegyzéke 7. sz.

2 Kelyhek kiállításának 1. jegyzéke 147. sz

3 Kelyhek kiállításának 1. jegyzéke 96. sz.

4 Kelyhek kiállításának 1. jegyzéke 13. sz.

5 Kelyhek kiállításának 1. jegyzéke 67 sz.