Gróh István: A Sajómenti népies építés díszítő formáiról - Keszler József: Iparművészeti képtelenségek (Az Országos Magyar Iparművészeti Muzeum ismeretterjesztő előadásai, Budapest, 1907)

Gróh István: A Sajómenti népies építés díszítő formáiról

9

párkányig és nem az a czéljuk, hogy hordozzanak valamit, hanem felül kivirágzanak. Ezeknek törzse legnagyobbrészt architektonikus szabású, de van eset, a mikor naturalistikus s megközelíti a fát. Van példa erre egy hárskúti házon, a hol alúl keskenyen kezdődik a törzs, majd szélesedik és levelek sarjadnak belőle. Van olyan is, a hol a szár vékony és rajta két oldalt sorakoznak a levelek. Ez a körülmény maga elég arra, hogy ezt a díszítést ne pilaszternek, hanem fának, pálmának nevezzem, és hogy ez az elnevezés jogos, azt bizonyítja az a körülmény, hogy ez a motívum így fa alakjában a székely kapukon ugyancsak meg van, sőt előfordul régibb ornamentikánkban is. Ennek a pálmának a formája és virágzata a lehető legváltozatosabb faluk szerint és házak szerint. Nagyjában azt mondhatjuk, hogy e pálmák, ámbár tetejük nagyobbára stilizálva van, akként oszthatók fel, hogy egészen stilizált formákból állnak-e, avagy bizonyos fokig naturalisztikusak-e. Az az egyetlen forma, a melyet Szentkirályon találtam, csupa egyenes vonalból áll, szinte fás szerkezetű, teljesen merev és Csak nagyon kevéssé mutat olyan szerkezeti vonalakat, a melyek valamely növényre emlékeztetnek,, ámbár nagyjában mégis valamilyen ideális növény keresztmetszetének tekinthető.