Gróh István: A Sajómenti népies építés díszítő formáiról - Keszler József: Iparművészeti képtelenségek (Az Országos Magyar Iparművészeti Muzeum ismeretterjesztő előadásai, Budapest, 1907)

Gróh István: A Sajómenti népies építés díszítő formáiról

Nagyon stilizáltak az abafalui pálmák, a melynek némelyikén kissé a románra emlékeztető levelek vannak. Ép oly merev formákból áll az északi falucsoportok egyikében, Szögligeten lerajzolt pálma. De van sok másféle is. A legrégibb alakot kétségkívül Rimaszécsen találjuk. Ennek virágzata egész legyező- szerű és két más kis levél tapad hozzá. Szépek azok a pálmafajták, a melyek Bánrévén vannak, köztük egy pávafarkra emlékeztető motívum a legszebb. Igen dús a tagozása azoknak a formáknak, a melyeket Jánosiban és azokban a községekben rajzoltam le, a melyek Jánosival közös módon építkeznek. Bizonyos fokú megalkuvást jelent az a forma, a melyet Dobóczán rajzoltunk le. Itt a legyező-motívum középen meg van tartva, két oldalt azonban naturalistikus hajlású ágak erednek, a melyek végén szőlőfürt függ. Nagyon szellemesek ezen azok a vonalak, a melyek a pálma fájának rétegeit mutatják. Több eset van arra, hogy a pálmának koronája egy virágból áll, de gyakori az is, hogy az oszlop teteje átalakul virágcseréppé és a virágcserépbő! kinövő növények alkotják a díszítést. Nagyon megbecsülni valók a velkenyei pálmaalakok, bár ezek közül némelyik magán viseli némileg aXVlll. század építészetének ízét. Némelyik a kosáralakra emlékez-