Dr. Eisler Mihály József: Aubrey Beardsley művészete és egyénisége (Az Országos Magyar Iparművészeti Muzeum ismeretterjesztő előadásai, Budapest, 1907)

nyomatékka] ellássa, a legexotikusabb válfajokat mutatja be. Rejtélyes tapasztalati tény, hogy az erotikus impulsusok és a művészi érzések rokon lelkiállapotokból merítik önerejüket. Mindkettőnek gyökerei belenyomulnak a mystikus érzelmek talajába és mindkettő rászorul a rajongásra, hogy a megérzés dithyrambikus magaslatán sohasem sejtett gyönyöröket szakaszszon. Első feltétele az önkívület. Mindkettő, úgy az erotika, mint a művészet, a teremtés megfoghatatlan törvénye szerint produkál és alkotásaik élő lények, igazi szervezetek, melyek további fejlődésre és szaporodásra képesek. Egy jó munka és egy egészséges lény megegyeznek abban, hogy egyfélekép tartalmazzák a megérés és a megtermékenyítés csiráit. Ily szempontból, mely higgadtan természettudományi, a tény elveszti omi- nosus külszínét. Az alkotó művész egyéniségében a produktió természetszerűleg két irányba szakad. Szerepel ő mint művész és mint ember, testi és lelki apává válhatik. A lélektanilag kutató műtörténet nem egy Ízben úgy észlelhette, hogy a teremtő energia eme kettős nyilvánulása igen heves ingadozásokat létesített. Kivált a művészek ama osztályát érintette a teremtő ösztönök meghasonlása, kiket érzékeny idegrendszerük a nő felé vonzott. Íme, Aubrey Beardsley esete 1 Vízióiban a természet