Dr. Eisler Mihály József: Aubrey Beardsley művészete és egyénisége (Az Országos Magyar Iparművészeti Muzeum ismeretterjesztő előadásai, Budapest, 1907)

>5

miknek igazsága vértelen, életnélküli és elvont. Rajzbeli eltorzulásai ép ezért megfelelnek ama önkénytelen elferdüléseknek, melyeket a metaphorává alakult valóság kénytelen magán eltűrni. A képletesség groteszksége van bennük. Erről az oldalról nem egy támadás érte. Kifogásolták nála a formaarányok lehetetlenségeit, a térbeli configuratió egymásra való helytelen viszonyítását. Ily fajta szabályok sohasem kötötték meg Aubrey Beardsley-t, a ki a rajzolás geometriai szabályain túl sejtett valamit a féktelen vonalfutam rhitmikájáról,szinte zenei hullámzásáról. Végeredménye a stílusbeli finomságoknak az, hogy kartonjain az igazság, miután temperamentuma lávájában átformálódott és meseszerü erotikus buzgalmában megifjuhodott, jelképpé magasztosult,többé nem is földi életet folytat. . .

Legyen szó a rajzok eszmei gazdagságáról ! Kutassuk csak, hogy művészete és egyénisége menynyiben alakult ki ideái kapcsán. Ama nagy érzéki őserő miatt, mely Aubrey Beardsleyben lakozik, erotikusnak nevezték el. Ez az elnevezés helyes azért, mert az emberiség nemi ösztöneit ő csakugyan a fejlődés kiváltó energiáinak látja és nyil- vánulásaikat bármily formában elfogadja. E tekintetben finnyásnak sem mondható. Szerinte alantias ösztönök vezérlik az embert és hogy ebbeli nézeteit