Fábián Gyula: A népi szövés művészete (Az Országos Magyar Iparművészeti Muzeum ismeretterjesztő előadásai, Budapest, 1911)
7 dolgozza föl, de sokat már készen kap, a melyet gyár-ipar állít elő. Az arany, ezüst fonalat ott használja, ahol nem elégszik meg szőtteseinek készítésénél azzal, hogy színekkel élénkítse, de nemes fémekből készült fonalak berakása által, azoknak ragyogást, csillogást is akar adni. A fonalkészítés vázlatos ismertetése után rátérhetünk a szövésre. * Figyelemre méltó már magának a szövésnek a fogalma is. Tisztában kell lennünk azzal, hogy mit érthetünk - szövés alatt ? Könnyen felfoghatónak látszik. Mindenki azt hiszi, aki először hallja, hogy ezzel a fogalommal tisztában van. Gondolja — elég tudni azt, hogy szövéssel — szövet készül, a melyből ruhánkat varrják. Pedig, — a míg az ember rájött arra, hogy szövetet állítson elő, míg szót találhatott erre a műveletre, — hosszú, nagyon hosszú idő telhetett el azóta, mióta az ember megjelent a természetben és az emberi ruűvelődés történetében, értelmes nyomokat hagyott.