Fábián Gyula: A népi szövés művészete (Az Országos Magyar Iparművészeti Muzeum ismeretterjesztő előadásai, Budapest, 1911)

7 dolgozza föl, de sokat már készen kap, a melyet gyár-ipar állít elő. Az arany, ezüst fonalat ott használja, ahol nem elégszik meg szőtteseinek készítésénél azzal, hogy színekkel élénkítse, de nemes fémekből készült fo­nalak berakása által, azoknak ragyogást, csillogást is akar adni. A fonalkészítés vázlatos ismertetése után rátér­hetünk a szövésre. * Figyelemre méltó már magának a szövésnek a fogalma is. Tisztában kell lennünk azzal, hogy mit érthe­tünk - szövés alatt ? Könnyen felfoghatónak látszik. Mindenki azt hiszi, aki először hallja, hogy ez­zel a fogalommal tisztában van. Gondolja — elég tudni azt, hogy szövéssel — szövet készül, a mely­ből ruhánkat varrják. Pedig, — a míg az ember rájött arra, hogy szö­vetet állítson elő, míg szót találhatott erre a mű­veletre, — hosszú, nagyon hosszú idő telhetett el azóta, mióta az ember megjelent a természetben és az emberi ruűvelődés történetében, értelmes nyo­mokat hagyott.

Next

/
Thumbnails
Contents