Dr. Layer Károly: A Herendi Porcellángyár története (Budapest, 1921)

a kiállításnak már első napján az utolsó darabig elkelt s a vevők közt oly jelentékeny műértők szerepeltek, mint Rothschild báró és Debouchere brüsszeli műgyűjtő.

Ez év július havában Fischer Móric maga is Párisba utazik, hol elsőosztályú éremmel lett kitüntetve.

Az 1862-iki londoni kiállítás szintén gyarapította és erősítette a gyár európai hírnevét és több angol kereskedelmi céggel való összeköttetést eredményezett.

Ugyancsak nagy erkölcsi, de emellett még fényes anyagi sikert is arat Herend az 1867. évi egyetemes párisi kiállításon, hol bevétele közel százezer forintot tesz ki. A vevők közt az angol királyné, Eugénia császárné s az angol és francia arisztokrácia nevei szerepelnek. És a Párisban idéző Fischer Móric kiváló munkássága elismeréséül a becsületrend tiszti keresztjét kapja meg.

Az 1873-iki bécsi világkiállításon bemutatott porcellánok a gyár technikai és művészi fejlettségének oly magas fokáról tanúskodnak, mely határpontot jelez Herend történetében. A formák változatossága, a részletek finomsága, a csalhatatlan stílusérzék és a munkai tökéletesség teszik értékessé minden egyes darabját. Néh. Ferenc József király Herenden vette a legtöbb ajándékot, amit fejedelmi vendégeinek adott, II. Sándor cárnak, Viktor Emánuel királynak, a walesi hercegnek, a későbbi VII. Eduárd királynak, a román királynak stb. Ide-