Dr. Layer Károly: Az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum gyüjteményeinek leíró lajstroma (Budapest, 1927)
Az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum gyüjteményei - III. A magyar terem
MAGYAR TEREM: BÚTOROK 41 sal, berakott szalagos lombdísszel (Laub- und Bandel- werk), XVIII. sz. e. f.; k e 1 e n g y e 1 á d a, diófaborítással, ón- és színes faberakással, Nagyszeben, XVIII. sz.; rajta a nagyszombati ötvöscéh ládája 1869-ből, trébelt és vésetldíszű kulcslyukpajzzsal; asztalszekrény, diófaborítással, színes faberakással és áttört aranyozott pártával, XVII. sz.; k e 1 e n g y e 1 á d a, színesen mázolt fa, architektonikus díszű oldalakkal, homloklapján négy mezőben magyarruhás alakok, XVII. sz. A magyar bútor alak és stílus tekintetében híven követi az általános európai ízlést, de megtaláljuk benne a sajátságos nemzeti és helyi jelleget is. A középkorból nem meredt reánk magyar bútor. Legkorábbi emlékeink a XVI. század elejéről valók, rajtuk az olasz renaissance-művészet hatása félreismerhetetlen. Hiteles adatok igazolják, hogy Mátyás király uralkodása alatt és közvetlenül utána számos olasz művész telepedett meg Magyarországon. Néhány a XVI. század első feléből való, tisztán renaissance-stílusú bútordarab alighanem ilyen betelepedett olasz művész munkája. A magyar bútoripar különben nem szakít hirtelenül a gótikus ízléssel, hanem ennek formáit és díszítőmotivumait még jó ideig a renaissance-elemekkel vegyesen alkalmazza. Az architektonikus felépítés és világos te gozás csak a XVI. század második felében válik általánossá. Ekkor már a díszítésben is megjelenik a renaissance ornamentika, mely néhol a hazai ízlésnek megfelelő vél. toztalásokat mutat. Ennek a kornak polgári bútorát a legnagyobb egyszerűség jellemzi, de annál gazdagabb hatásra törekszenek az egyházi használatra készült darabok. A XVII. században a magyar bútoripar teljesen a német renaissance-, illetőleg barokk-művészet befolyása alá kerül, a díszítésben azonban mindig sűrűbben merülnek fel olyan elemek, melyek a bútor magyar eredetét hangsúlyozzák. A magyar jelleg legszembetűnőbben a festett bútoron nyilvánul meg, mely ornamentikáját közvetlenül a népművészetből veszi. A barokk-ízlés hatása alatt a bútoralakok változatossága növekszik s a magyar bútoron is feltűnnek a széles formák és a gazdag díszítés. A rokoko-művészet Bécs közvetítésével a XV11I. század közepe tájén jut el hozzánk. Az asszimélria elve azonban nálunk sohasem tudott annyira általánossá válni, mint Nyugat-Európa többi országaiban. A rokoko mellett olasz és német együtthatás
