Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 12. (Budapest, 1970)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM — MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Batári Ferenc: Mitológiai jelenetek égeri reliefintarziákon

3. Crispyn van de Passe: Narcissus A középkori és a reneszánsz bútorművészet három alapvető díszítőeljárása: a faragás, a festés és az intarzia. A kibontakozó barokk művészet a XVII. század folyamán — a három hagyományos mellett — néhány eddig nem ismert díszítőtechnikát is létrehozott. A festői hatásokra törekvő stílus új díszítőtechnikái között találjuk a kabinetszekrény és a két doboz díszét alkotó reliefintarziát is, mely Égerben, a mai észak-csehországi Cheb-ben fejlődött ki. Éger a középkor folyamán jelentős német szabad királyi város volt. 1322ben Bajor Lajos császárrá választásakor a várost a cseh király Luxemburgi Jánosnak adta zálogba. Ettől az időtől kezdve az égeriek állandó küzdelmet folytattak eredeti jogaik visszaszerzéséért, amely azonban nem járt eredménynyel. Önállósulási kísérleteik folyamán, magas személyekkel folytatott tárgyalásaik eredménye érdekében, gazdag ajándékokat vittek magukkal és ezek az ajándékok legtöbbször reliefintarziával díszített bútorok voltak.

7 A feltárt levéltári anyag arról tanúskodik, hogy a rehefintarzia-művesség szűk körre korlátozódott. Rokoni, baráti szálak fűzték össze azt a három családot, amelynek tagjai reliefintarziát készítettek. A Bauer, Eck, Haberstumpf család képviselőin kívül Hans Georg Fischer (1587—-1669). Bernhard Drechsler 7 Sturm, Heribert: Egerer Reliefintarsien. München, 1961. (Ismerteti a város történetét, elsőként teszi közzé, a teljes levéltári anyag feldolgozása alapján összeállított, életrajzi és munkásságukra utaló adatokkal kiegészített mesternévsort, és mellékeli a nagyobb gyűjteményekben őrzött darabok katalógusát és fényképét.)