Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 12. (Budapest, 1970)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM — MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Nékám Lajosné: A pécsi Zsolnay gyár első készítményei és jegyei

NÉKAM LAJOSNÉ A PÉCSI ZSOLNAY GYÁR ELSŐ KÉSZÍTMÉNYEI ÉS JEGYEI Időben minél távolabb kerülünk a pécsi Zsolnay gyár alapítási idejétől, annál inkább aktuális a gyár legelső termékeinek felkutatása, első stílusának megállapítása, első jegyeinek meghatározása. E feladat azért is jelentős, mert a rendkívül sokoldalú és már aránylag a korai időkben nagy kapacitással dolgozó gyár számos kerámiatípust állított elő. Célunk tehát, hogy az 1853-ban engedélyezett pécsi kőedénygyár

1 első művészi készítményeit és az ezeken szereplő jegyeket ismertessük. E különböző jegyek az 1878-ban engedélyezett, általánosan ismert öttornyos, J. T. M. monogramos Zsolnay gyári védjegy bevezetéséig voltak használatban.

2 Ismeretes, hogy a XIX. század közepén a magyar ipar és kereskedelem megszervezése céljából iparkamarák alakultak. A kiegyezés körüli időkben meginduló általános kapitalizálódás következtében Magyarország is bekerült az európai kereskedelem áramkörébe, és meginduló iparunk a külföldről beözönlő iparcikkek kiszorítására törekedett. A kétségtelenül érvényesülő nemzeti törekvések mellett a védvámrendszer az olcsó és sokszor silány külföldi áru beáramlását segítette. A kibontakozó magyar ipar fejlődését már kezdetben gátolta a konkurrens nyugati áru. A kerámiai iparban ez a tendencia különösen veszélyes méreteket öltött, mert hagyományos kőedénygyártásunk a cseh és osztrák közönséges porcelán áruval szemben versenyképtelennek minősült. Nem véletlen, hogy ebben az időben több kerámiagyárunk beszüntette működését, és egyetlen porcelángyárunk, Herend is csak tengődött. A Zsolnay gyár tevékenysége és kibontakozása is erre a bonyolult és ellentmondásokkal terhes időre esett. A gyár megindulására vonatkozó első adatokat 1852-ből a pécsi polgármesteri hivatal mutatói őrzik. Ekkor nyújtotta be Zsolnay Miklós, Vilmos apja, „kőedénygyárnak felállítására engedelmét".

3 A gyár működtetésének elindítása 1853 első napjáig elhúzódott. Zsolnay közben intézkedett agyagföld beszerzésére és bérlésére vonatkozólag/

4 Gyárának megindulásáról és termelésére utaló 1 Pécs város polgármesteri mutatója. 1853. év. 950. 2 Pataky Dénesné: A Zsolnay kerámia. Bp. 1955. 22.; Katona Imre: Zsolnay Vilmos és a magyar kerámia a múlt század végén. Beszámoló a „100 éves a pécsi porcelángyár" emlékünnepélyén, 1969. október 14-én (megjelenik egy Emlékkönyvben). 3 Pécs város polgármesteri mutatója az 1852. évből, 2270. 4 Uo. az 1852. évből, 3838.