Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 9. (Budapest, 1966)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM — MUSÉE DES ARTS DECORATIFS - Katona Imre: Az Iparművészeti Múzeum besztercebányai térítője

KATONA IMRE AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM BESZTERCEBÁNYAI TÉRÍTŐJE Az Iparművészeti Múzeum textilosztályának XVII. századi hímzései között egy érdekes terítő található, mely a XVII. századi hímzésektől techni­kában és kifejezési eszközökben is eltér. Felfedezőjének, Radisics Jenőnek is feltűnt már, hogy ,,a múzeum egyébként gazdag magyar hímzés-gyűjteménye" e „térítőhöz még távolról hasonló darabbal sem bír". 1 A múzeumi leltárköny­vek és a leírókarton szerint a tárgy eredetileg „oltárterítő" volt. 2 A 146X148 cm nagyságú lenvászon terítőt arany és selyem hímzés borítja. Közepén ovális koszorúval keretezett medaillonban Krisztus keresztelésének jelenete, míg a körülötte levő négy kisebb medaillonban egy-egy evangélista alakja és attri­bútuma van. A sarkokban virágtövek, a szálakon virágok és leveles ágacs­kák, a középmedaillontól jobbra és balra pedig CHARITAS KOCHLATZIN ANNO 1634 felirat látható. Az átleltározáskor a régi 9079-es leltári szám helyett 7706-os leltári számmal látták el. A régi leltári könyv tanúsága szerint a terítőt Bende Imre püspök adta 100 koronáért az Iparművészeti Múzeumnak. A vá­sárlás pontos évszámát nem tünteti fel a leltárkönyv, abból azonban, hogy 1889-ben leltározták be, arra következtethetünk, hogy ekkortájt, vagy alig ezelőtt szerezhette az Iparművészeti Múzeum. A középmedaillont jobbról és balról körülvevő felirat és évszám nem tanúskodik a tárgy provenienciájáról, készítési helyéről, s az sem tűnik ki belőle, hogy KOCHLATZIN alatt telepü­lésnév, 3 avagy családnév értendő-e. A sarkokban levő virágtövek és a szegély­rész virágdíszei nem különböznek a XVII. századi hímzéseinktől. A tárgy pro­venienciájára pusztán a középrész ovális medaillonját körülvevő négy kisebb medaillonban levő evangélisták ábrázolási sajátosságaiból lehetne következtetni. Ugyanis már Radisics Jenő észrevette, hogy „a képek bámulatos kivitelükön kívül még azért is nevezetesek, mert minden valószínűség szerint egykori réz­metszetekről másolták, s magyar typusokat tüntetnek fel." Az evangélista alakok ábrázolási sajátosságaiból próbált a terítő készítési helyére következtetni a tárggyal először behatóbban foglalkozó Csőregh Éva 1 Radisics Jenő fogalmazványa Csáky Albin közoktatásügyi miniszternek. — Iparművészeti Múzeum Adattára, múzeumi irattár 185/1888. (A fogalmazvány kelte: 1888. október29.) 2 Nemcsak a gyarapodási napló 1889. évi tételei (ltsz. 9079) között szerepel így, hanem az új leltárkönyvben (ltsz. 7706) és a leírókartonon is. 3 A KOCHLATZIN-hoz hasonló helységnévvel nemcsak Észak-Ausztriában, hanem lengyel területen is találkozhatunk. Egyébként a névnek, mint településnek a kérdését már Csöregh Éva is felvetette alább idézendő 1955-ben, a térítőről írt szakdol­gozatában.

Next

/
Thumbnails
Contents