Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 9. (Budapest, 1966)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM — MUSÉE DES ARTS DECORATIFS - Katona Imre: Az Iparművészeti Múzeum besztercebányai térítője

is, az 1955-ben írt kéziratos szakdolgozatában.

4 Ó az evangélisták portrészerű hasonmásait erdélyi fejedelmi portrémetszetekben kereste. Az ezekkel fennálló kétségtelen hasonlóság alapján a terítő készítési helyét Erdélyben sejtette. A „Charitas Kochlatzin" feloldását nem végezte el. Bár a KOCHLATZIN jelentéstartalmát keresve helyes irányban indult el, mégsem sikerült a megfejtésig eljutnia. Az egyoldalú erdélyi eredeztetés feltevése elterelte figyelmét a készítési hely szempontjából számba jöhető más területekről, így elsősorban a Felvidékről. Az ajándékozó Bende Imre 1889-ben besztercebányai püspök volt •— ezt megelőzően 1869-től újvidéki plébános

5 —, így valóban felmerülhet az a lehetőség is, hogy a terítőt még püspökké való kinevezése előtt, plébános korában szerezhette. A múzeum leltárkönyvei többször említik mint ajándékozót, amiből arra is gondolhatnánk, hogy a régi történeti és művészeti emlékeknek ugyanolyan lelkes és bőkezű gyűjtője volt, mint nagy elődje, az ugyancsak besztercebányai püspök, Ipolyi Arnold. Ezt a feltételezést látszólag az is támogatja, hogy Bende Imre püspök 1898-tól az Iparművészeti Társulat tagjai között is szerepel, sőt 1890-től 1911. márc. 26-án bekövetkezett haláláig a Műbarátok Körének is tagja volt.

6 A korabeli leveleket olvasva azonban hamarosan kiderül, hogy társulati és köri tagsága pusztán névleges, nem gyűjtői, hanem egyházkormányzati tevékenységével párosul. Radisics Jenő egyik, 1889. júl. 25-i, gróf Csáky Albin közoktatásügyi miniszterhez írt leveléből

7 világosan és egyértelműen kiderül, hogy Bende Imre nem folytatta Ipolyi Arnold gyűjtőtevékenységét, ellenkezőleg, az egyházmegyéje területén felbukkanó régi iparművészeti alkotásokat minden esetben készségesen átengedte az Iparművészeti Múzeumnak. Többek között 1889-ben is átadott két firenzei kazulát az Iparművészeti Múzeumnak,

8 melyeket a júl. 27-én megnyílt

9 zólyomi régészeti 4 Csőregh Eva mindmáig kéziratban levő szakdolgozatában számos érdekes kérdést vetett fel, kár, hogy a szerző a dolgozat kiadását nem szorgalmazta. 5 Magyar Vármegyék és Városok Monográfiái. Nyitra megye, 463 — 464. Bars megye, 471. 6 A Műbarátok Körének 1912-es Jelentése is megemlékezik haláláról. 6. 7 Radisics Jenő fogalmazványa Csáky Albin közoktatásügyi miniszterhez. Budapest, 1888. október 29-én. Múzeumi Irattár, 185/1888-as iktatószámú levele. 8 Csáky Albin közoktatásügyi miniszter leirata Radisics Jenőhöz. Budapest, 1889. október 5. Múzeumi Irattár, 41025 sz. levél. „Zólyom szab. kir. város. róm. kath. közönsége, mint a zólyomi plébánia-templom kegyura, Tekintetessóged f. ó. július 25-én 181. sz. a. kelt jelentésében tárgyalt két régi misemondó ruhát Bende Imre beszterczebányai püspök úr közbenjárása folytán az iparművészeti múzeum számára átengedvén, e ruhákat oly felhívással küldöm íe Tekintetességednek, hogy a múzeum tulajdonába szabály szerint beiktatván, helyettök vásároljon két új és szép misemondó ruhát melyek közöl az egyik zöld a másik piros legyen, s azokat, a méltányosan óhajtott csere fejében, köszönetének nyilvánítása mellett, közvetlenül Zólyom szab. kir. város. róm. kath. közönségének küldje meg s eljárásáról tegyen hozzám jelentést." 9 ifj. Thomka Pál: A zólyomi régészeti kiállítás. Zólyomvármegyei Hírlap, 1889. július 21. és 28. . . . „Különösen figyelmébe ajánlom a kiállítást látogató közönségnek az egyházi tárgyakat... Ilyenek: a beszterczebányai, zólyomi, úrvölgyi stb. plébániák kelyhei és czibóriumai, a hímzett casulák stb. E tárgyakat a plébános urak megyés püspökük ő móltóságának közbenjárása folytán a legnagyobb előzékenységgel engedtek át a kiállítást rendező társaságnak. E helyen említendő a zólyommegyei ágost. ev. esperesség, valamint a garamszöghi s zólyomi ágost. ev. egyház szép kivitelű oltár- és szószék térítői is.". . . A kiállításon különösen lekötötték „a jelenvolt közönség figyelmét is — mint egy másik hírlapi cikkben olvashatjuk — az értékes egyházi műkincsek, ötvösmunkák s Beszterczebánya város aranyozott kulcsai. Ágost Fülöp szász fejedelem csészéje, egy rendkívül díszes kiállítású és a múlt század közepéről való gyógy szer-