Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 8. (Budapest, 1965)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM - MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Pajor Géza: A XIX. század pesti ötvösségének és Szentpéteri József életművének értékeléséhez

PAJOR GÉZA A XIX. SZÁZAD PESTI ÖTVÖSSÉGÉNEK ÉS SZENTPÉTERI JÓZSEF ÉLETMÜVÉNEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ A jelen dolgozat Szentpéteri József működését és a korabeli pesti ötvösség helyzetét új oldalról kívánja megvilágítani. Két neves kutató, Horváth Henrik

1 és Mihalik Sándor

2 terjedelmes tanulmányokban foglalkozott ugyan Szentpéteri Józseffel, munkájukat ezen a téren úttörő jelentőségűeknek kell tartanunk, azonban egyikük sem tárta fel félreérthetetlenül a XIX. század ötvösségének és Szentpéteri József működésének az objektív társadalomfejlődési törvényekkel való kapcsolatát. Dolgozatom ezt kísérli meg; kísérlet tehát, amely véleményem szerint elvi alapul szolgálhat a kutatások folytatásához. Szentpéteri József élete — 1781-ben Rimaszombatban született és 1862ben Pesten halt meg — egész történelmi korszakot fog át. Működése a magyar történelem oly korszakával esik egybe, melyben társadalmunk gyökeres változáson ment keresztül. E változás lényege a kapitalista termelési mód fokozatos kialakulása. A változás gazdasági, politikai és eszmei előkészítéseképpen magábafoglalja a reformkort, majd az ezt követő forradalmat, ennek bukását, az abszolutizmus éveit, sőt még részben azokat a lassan kialakuló tendenciákat is, melyek végül az ún. kiegyezéshez vezettek. Igen változatos, ellentmondásokkal terhes korszak volt tehát ez, s a társadalom belső ellentmondásai kisebb-nagyobb mértékben tükröződtek Szentpéteri egész működésében. Hogy vele foglalkozunk, ennek egyik oka éppen itt keresendő. A kiemelkedő személyiségek életművének vizsgálata mindenkor nagy haszonnal jár a kor megértése szempontjából, de ugyanakkor az ő működésük is elsősorban a kor viszonyaiból érthető meg. Mindenki, rendelkezzék bár születésénél fogva potenciálisan a művészet vagy bármi más iránti fogékonysággal vagy tehetséggel, tőle független, objektív körülmények közé születik, és az ezek adta lehetőségektől és e lehetőségek felismerésének mélységétől függ elsősorban, mivé válik élete folyamán. Nézzük meg tehát közelebbről a szóban forgó időszakot, különös tekintettel az ötvösségre. A szakirodalom az ötvösséggel természetesen mint az iparművészet egyik ágával foglalkozik, s elsődlegesen művészi, azaz szellemi produktumnak tekinti. Ebben sok igazság van, művészettörténeti vizsgálódásaink során azon1 Horváth Henrik: Szentpéteri József pesti ötvösmester művészete. Bp. 1937. 2 Mihalik Sándor: Szentpéteri József ötvösmester élete, önéletírása, művei. Bp., 1954.