Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 6. (Budapest, 1963)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM - MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Horváth Vera: Az iparművészet kérdése Magyarországon a XIX. század végén

HORVÁTH VERA AZ IPARMŰVÉSZET KÉRDÉSE MAGYARORSZÁGON A XIX. SZÁZAD VÉGÉN Az iparművészet új fogalom, a XIX. században jelenik meg. Régebben általában a kézműves állította elő azokat a tárgyakat, amelyeket az iparművészet körébe sorolunk, a XIX. század folyamán azonban lehetővé vált, hogy a nagyüzemi ipari tömegtermelés is művészi igényű tárgyakat állítson elő. A kapitalista termelési mód jelentősége az iparművészet szempontjából elsősorban az, hogy az eddigieknél sokkal nagyobb tömegek számára, a mindennapi környezetükben korábban kézműipari úton előállított használati tárgyak helyett, döntően nagyüzemi úton előállított használati tárgyak megszerzése vált lehetővé. Iparművészetről már a XIX. század elejétől különböző, egymást felváltó és helyettesítő elnevezésekkel szó esik.

1 Nálunk 1842-ben tűnik fel először a műipar kifejezés a Kossuth által rendezett iparkiállításon,

2 ami a német Kunstgewerbe magyar megfelelője kívánt lenni. Az elnevezések tartalma még tisztázatlan, mint ahogy a század első felében még az sem tisztázódott, hogy feladata-e a kézműipart több iparágban felváltó gyáriparnak művészi igényű tárgyak előállítása, vagy be kell érnie azzal, ha művészietlen, de olcsó tárgyakat állít elő. Azonban már nem pusztán a kézműipari termékeket sorolták az iparművészet körébe, hanem az ilyen irányú igényeket egyre inkább vonatkoztatják a gyáripari termékekre is. Az irodalom nálunk is, akárcsak napjainkban különböző elnevezéseket: iparművészet, művészi ipar, alkalmazott művészet, díszítő művészet stb. stb. használ. Ezek részben formai árnyalati eltérésekre, részben lényegi differenciákra mutatnak, az eltérő elnevezések mögött azonban súlyos elvi tisztázatlanságok rejlenek. Az elnevezések és azok tartalmának tisztázatlanságából eredő problémák 1851-ben a londoni első világkiállításon kerültek napvilágra, ennek rendezői értettek először iparművészet alatt „esztétikai és minőségi szempontból elfogadható tömegtermelést"

3 — bár ezzel az iparművészet fogalmát csak részben tisztázták. A kiállításon azonban kiderült az, hogy elsősorban az ipari tömegtermelés által művészi igénnyel készített tárgyak művészietlenek és következményképpen versenyképtelenek. Mégis az 1851-es londoni világkiállítás eredményének kell tartanunk azt a törekvést, amely felismerve a művészi ipar nemzetgazdasági jelentőségét, a nagyüzemi termelés művészi terjesztését fontos feladatának tekintette. Ennek megfelelően, a múlt iparművészeti emlékeinek művészi értékét felismerve, a század második felében egymás után alakultak az iparművészeti