Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 6. (Budapest, 1963)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM - MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Geszti Eszter: Daróczy Katahn és Nagytétény

végtelen gyengédséggel említve, hagyatkozva rá, csak egyszer Száraz Katalin, amikor 1748-ban a budai Klarisszák

17 kapuja mögött eltűnik, és az apáca-részen kívüli örökségén megosztoznak. Szárazék eredményes gazdálkodást folytatnak, számadásaik láttán szembetűnő a felvirágzás, vagyonosodás, anyagi biztonság. 1733-ban gazdagon, újonnan szerzett bárósággal, életének teljében meghal Száraz György. A másodszor özvegyen maradt Katalin veszi kézbe a birtokokat és értéknövelő módon tud velük bánni. A rokonság nyugtái

18 azt mutatják, hogy készpénz összegekért is hozzá szoktak fordulni. A Grassalkovich barátság határozottan elromlik akkor, amikor Antal gróf Nyitráról elhozza vagyontalan, fiatal, kancsal rokonát, Rudnyánszky Józsefet, és Szárazék 13 éves Juliannájával, szinte hatalmi szóval, eljegyezteti. Katalin nagy haragra gerjedve ellenzi ezt a házasságot, ennek megtörténte Grassalkovichnak már akkor fölényes tekintélyével magyarázható. Katalin engesztelhetetlen, zsengekorú lányát anyagiakkal sem látja el a házassághoz. Anya és lánya közt minden érintkezés megszűnik. A gyermek-házaspárt Grassalkovich veszi gondjaiba,

19 ad nekik lakást és testi ruhát. Ezután igen kemény idők köszöntenek az ifjú Rudnyánszkyékra, egészen 1741-ig, míg a rájuk még mindig neheztelő Katalint, súlyosbodó betegségében megápolva, megengesztelik. Katalin özvegységének éveit kifejezett fényűzésben tölti, okosan gazdálkodik, de él gazdagságával. Pesti házát teljesen felszereli,

20 divatos bútorokkal rendezteti be. Tartózkodását megosztja Tétény és Pest között. Majd Tabajdon egy néhány szobás háztartással megbújva, titkon összeházasodik Vajay Lászlóval,

21 amit a család — amikor kiderül — érthető nemtetszéssel fogad. 1739ben Erzsébet nevű leányát báró Ujváry Lászlóval, teljes, helyeslő beleegyezésével, nagyszabású keretek között, a Matrimonialis Contractus tanúsága szerint

22 összeházasítja. A hozományról is írást szerkesztenek, ellátja még mindig fekete (1739-et írnak) gyászpecsétjével, keltezi: „kiadtam Tétényi Házomnál". Már jó ideje Vajay aláírása is szerepel a fontosabb okmányokon, Vajay tehát Katalin mellett áll, és lehet, hogy a házasságot is nyilvánosságra hozták ekkorra. Katalin következő leánya, Anna-Mária csak anyja bosszúságára van, éppúgy, mint Julianna. Katalin szövegezéséből világlik ki a legélesebben az ellenzett házasság, az országban történő események kapcsán. Katalin jelen van az emlékezetes ,,vitám et sanguinem"-országgyűlésen. Itt éri Anna-Mária férjének zsaroló inzultusa, amely büszkeségén, főleg hiúságán engesztelhetetlen sebet ejt. Prenner Mihály szülői beleegyezés nélkül megszökteti és feleségül veszi Száraz Anna-Máriát. Kilép a katonaságból és feleségének hozományából akar élni. Mindez Anna-Mária későbbi panaszaiból, könyörgéseiből derül ki.

23 Ő maga nyomorog, férje pedig Bölcskén és Madocsán tanyázik egy másik nővel s el akarja adni, illetőleg zálogosítani az ottani erdőket. Prenner közreműködésével történnek azok az erdőirtások, amelyekről a bölcskei bírák panasztételükben írnak.

24 A család életének további színtere, Katalin elgondolása szerint, a birtoktestnek Pesthez legközelebb eső pontja: Tétény. Végrendelete 10. pontjában ezt így fejezi ki : ,,Mivel pedig Tamás fiam édes Attya nevét viseli, azt akarom, hogy Tétényi Kastély az eő Számára maradgyon több épületekkel edgyütt és eő Törvény szerint, Nénjeit és Húgát abbul ki fezetni tartozik." A legkisebb Száraz néven szereplő lánykát anyja nevére keresztelték.