Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 6. (Budapest, 1963)
IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM - MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Geszti Eszter: Daróczy Katahn és Nagytétény
A végrendelet megkülönböztetett módon gondoskodik róla, szakaszonkint védő meghagyásokkal. Elgondolkodtató az a körülmény, hogy a Vajay Lászlótól származó összes bécsi ékszer őt illeti. Ha az okmányokon szereplő évszámokat összevetjük, kiderül, hogy Katica nem származhatott Száraz Györgytől. Katalin életkorára vonatkozólag ez ideig nincs pontos adat, de életének mozzanataiból hozzávetőlegesen meg tudjuk határozni: XVII—XVIII. század fordulójának gyermeke, aránylag korai halála idején nem sokkal múlhatott 40 éves. Életének, jellemének tükrözői a számadások, inventárok és főleg végrendelete. Egyéniségét visszfényeiben jelzik leányának, Száraz Juliannának leírásai. 25 Ezeket a leírásokat nem lehet naplónak nevezni, 26 bár érzelmi elemeket bőven tartalmaznak. De ha céljukat tekintjük, jogvédő állítások sorozata ez, annál is inkább, mert később történt leírások, nem sok előadásbeli különbséggel, több példányban. Katalin végrendelete 27 meglehetősen nélkülözi a korabeli szövegsallangokat, büszke és kemény: ,,Én Király Daróczy Daróczy Katalin ezen mulandó Világ álapotyát hosszas betegségemben Szemem előtt viselvén és jól tudván, hogy gyógyulásom ha következnék is, utoljára sok nyomorúságimnak a Halál végső orvoslása lészen: ép elmével következendő rendelést tettem." Tizenhét pontban és a záradékban felrajzolódik egész alkata. Az első pontban meghatározza, hol temessék el. Ez dilemma lehetett számára. A házaspárokat egymás mellé szokták temetni, időtlen szokások szerint, de minthogy neki három férje volt, nem tudta eldönteni. Az illendőség úgy szabta volna, hogy gyermekei atyja mellé, de akkor a még élő Vajay, akinek résztvevő ápolása valóban utolsó órájáig körülvette, megbántódhatott volna. Kitérve a szokás elől: ,,az meghidegült testem Pater Paulinussoknál, Statussom szerint illendő becsülettel Kriptában, néhai édes Asszonyom Anyám mellé temessék." Mindezek után a vagyonszerzés menetére tér rá. Átgondolt sommázása egy gyarapító életnek. A hozamok, vételek felsorolása után írja: ,,és ebbül ál üdvezölt Szegény Uramal való Keresményünk és Coaquisitionk, mind ezek ki fognak bővebben teczeni az írásokbul és mind azon által Gyermekeim tudományára ezeket következendő okokra nézve kívántam nevezet szerint magyarázni, leg inkab azért, hogy kiki tudhassa édes Attyok után magára hasonlót részérül minden viszálkodás nélkül rendelést tenni. És mivel föllyeb elő számlált keresmény, úgymint Coaquisitio engemetis, akinek öröksége, és annak ki váltása után értékünk gyarapodott és az én gondviselésem és gazdaasszonyságom után szaporodót országunk Törvénye és bé vett dicséretes Szokás szerint illet, nem csak arrul, de egyéb Kercsményembül, akit üdvezölt Uram halála után Szaporítottam és gyarapítottam Fiam Baro Száraz Tamás, Julianna, Eörzsébeth és Katicza Leányom Succedaljanak és részesüljenek." Ezután Anna-Mária leányát kitagadja az örökségből, ,,rendetlen" házassága és tékozlása miatt. Majd újra a vagyon taglalására tér rá. Gazdasági szakértelmére világít rá a következő rész: ,,Azért meg fontolván azon Jószág állapottyát és jól tudván, hogy egyikének a másika nélkül olly kelemetes Haszna nem lehet, Gyermekeim Hasznára illy rendelést teszek, hogy Paksnak, Gerjennek és Bikácsnak, úgy oda applicaltatot Pusztáknak haszon fele, úgy Bölcske, Madocsa és Pentele nem külömben Patay, és Egyházi az egész Pusztákkal edgyütt osztatlanul maradgyanak." A nagyüzemi gazdálkodás fölényének pontos ismeretét látjuk. Családját holtában is erős kézzel akarja tartani: ,,Hogy ha pedig valamelyik Gyermekem ezen Hasznokra célozó rendelésem ellen
