Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 6. (Budapest, 1963)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM - MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Kiss Ákos: A Bubics Zsigmond gyűjtemény

menyeket használnak fel.

19 Ez a tette arra mutat, hogy a műipar fellendítését, annak bizonyos, általa helyesnek vélt iránymutatását szükségesnek látta. Nem csodálkozhatunk azon, hogy 1885-ben, a hisztorizálás jellegzetes idején a mintegy jó évszázaddal azelőtt volt formák felújítását tartotta érdemesnek. A bíráló bizottságnak a díj odaítélésekor elhangzott véleménye tömören összegezte a hisztorizmus lényegét, amely azokban az években a tetőfokát érte el.

20 Háry Gyula jutalmazott terve (2. kép) mai szemmel nem Holies egykori formáit idézi,

21 sokkal inkább a hisztorizálás korának hű dokumentuma. Az asztali dísz megjelölést viselő terv összetett, bonyolult felépítése, díszítményeinek zsúfoltsága, közöttük olyan elemekkel, amelyek a holicsi művesség, de a magyar ízlés körében egyáltalán el sem képzelhetők, a XVIII. századi fajanszművesség számos tulajdonságát egyesíti egyetlen tárgyon, amely némileg az olasz rokokó formáira is emlékeztetve elsősorban saját korának hű tükörképe. A hisztorizálás útjai a 80-as években a már megunt neoreneszánsz formáktól amúgy is valamilyen, a század közepi neobarokktól független újabb barokkosodás irányába vezettek. Ennek a végképp zsúfolt századvégi barokknak az ízlésvilágába illeszkedik be a nyertes pályamű, amelynek tekintetében így a díjkitűző mecénás és az elbíráló bizottság ízlése és szándékai a kibontakozó új stílusirányzattal találkoztak. Az idő akkor teljességgel a történeties szemléleté; nem véletlen, hogy a történetírás, a történettudomány nagy fellendülése Európa-szerte, így Magyarországon is ezekre az^ évtizedekre esik. Bubics Zsigmond ebben is a kor jellegzetes embere volt. Érdeklődése, akár gyűjtésében, itt is a hazai múlt felé irányult.

22 Történetírói munkássága pályája indulási körülményeinek, helyzetének, viselt tisztének megfelelően lojális a kor irányával. Figyelme elsősorban a török hatalom magyarországi megszűnése, a felszabadító háborúk felé fordult, amelyek az uralomváltozás nyomán új társadalmi rétegződést is teremtettek. A nagy erőkifejtés korszakának hőseiből kifejlődő új vezetőréteg, közöttük Bubics Zsigmond pályájára oly jelentőséggel bíró, élete alakulását döntően befolyásoló Esterházyak jelentős súlyt kaptak ebben a történelemszemléletben, amely nem az idegen uralkodóház elleni szabadságküzdelmekben, hanem a törökverő, az ország és külső tényezők erőit is ebben az irányban összefogni akaró politikai szándékokban látta a történelmileg maradandót. A gyűjteményben a holicsi fajanszok igen jelentős hányadot — jelen megállapítások szerint 75,3%-ot — tesznek ki. Ebből következően is Bubics Zsigmond szándóka elsősorban holicsi fajanszok szerzésére irányult. De többi tárgyai is jórészt holicsi eredetűnek vélten kerültek a gyűjteménybe. Gyűjtői hajlandóságai még a század közepén, tehát húsz éves kora körül éledhettek fel, amikor mint nevelő, Európa különböző országaiba több utat téve tanulmányozhatta a nagy gyűjteményeket. A holicsi fajanszok iránti érdeklődése is még jóval kassai püspöksége előtt ébredt fel.

23 Ebben az időszakban ilyen irányú gyűjtés még nyugatabbra is kiemelkedő tett lett volna. Természetesen a tárgyaknak formáik, díszítményeik, de akár jegyeik alapján való felismerése ekkor még kezdeti fokon állott. Az alapító oklevélben és a felajánló levélben Bubics Zsigmond egyaránt nyomatékosan emeli ki, hogy a gyűjtemény néhány tatai és pápai darab kivételével túlnyomórészt holicsi fajánszokat tartalmaz.