Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 6. (Budapest, 1963)
IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM - MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Kiss Ákos: A Bubics Zsigmond gyűjtemény
így annak számos külföldi darabját szintén holicsinak tartotta és mint ilyeneket is szerezte meg azokat. Bubics Zsigmondot élete vége felé jelentős anyagi zavarok érték. Az áldozatkész, a közt önzetlenül gyarapító mecénásnak, gyűjtőnek, tudósnak az anyagi javakkal való bánni tudás nem volt erős oldala. A kassai püspöki javadalom 1905-ben az ellene támasztott követelések fejében még a tulajdonában levő műtárgyait is lefoglaltatta. Miniszteri biztos vizsgálta felül a püspökség vagyoni állapotát. Műkincsei 1907 március havában a bécsi Dorotheumban kerültek árverésre. Radisics Jenő és Csányi Károly utaztak ez alkalommal Bécsbe, Csányi Károly jelentése szerint 37 műtárgyat 8400 K értékben tartott megvásárlásra érdemesnek. 24 Radisics Jenő a Dorotheumban közszemlére kitett gyűjteményt még az árverés előtt megtekintette, de abban olyan tárgyat, melyet magyar vonatkozása miatt megszerezni szükségesnek tartott volna, nem talált. Jelentése azonban más tekintetből nézve igen érdekes képet ad a magyar műkincseknek Bécsben való elkallódásáról. Szomorúan tapasztalja, hogy,,a kereskedők folyton-folyvást szereznek Magyarországból származó szebbnél szebb műtárgyakat ... a családok egyre-másra adják el az öröklött dolgokat, melyeket a hazai intézeteknek, tudva, hogy amúgy sem képesek vásárolni, meg sem mutatnak. E műemlékek tehát Budapest megkerülésével vándorolnak Bécsbe, hol a közvetítő mindig biztos vevőre akad az ottani kereskedőkben, vagy az ott járó külföldiekben, vagy a nagyszámú gyűjtőkben. A Bécsben eladott tárgy pedig örökre elveszett számunkra." Elmondja még, hogy azokban a napokban, amikor kint járt, egy erdélyi aranyozott kecskebak 40 000 K-ért cserélt gazdát.