Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 6. (Budapest, 1963)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM - MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Zlinszkyné Sternegg Mária: Adalék a „piano carré" kialakulásának első állomásához

t s s * s e r » a 10 A', kalapács. C riOXÇO faduoó. D. Mon ntfmMâk. 6. kép. A piano carré" mechanikája. Felmérte és rajzolta Domonkos Jenő építészmérnök. Le mécanisme du piano carré. Mesuré et dessiné par l'architecte Jenő Domonkos kon dinamikai hatásokra nem törekedtek. Az óvatos billentés, a sajátos visszafogott klavikord-játszásmód feleslegessé tették a több teret kívánó, bonyolult és ezért költségesebb Cristofori és Silbermann mechanikák alkalmazását. A két hangszer útja csak a XIX. század kezdetén válik el végérvényesen. Ekkor kezdik az erőteljesebb építést és húrozást, 6 oktávnál is nagyobb hangterjedelmet, valamint a lírára erősített pedálokat alkalmazni. Eme újítások során a klavikordból közvetlenül leszármaztatott asztal alakú, négyszögletes zongorák először elvesztették könnyed formáikat és nehézkes alkotásokká váltak, majd a XIX. század közepén végleg kimentek a divatból. Kérdés, milyen valószínűsége van fentiek figyelembevételével annak, hogy hangszerünk Liège-ben, vagy egy ahhoz szorosan kapcsolódó kultúrkörben a XVIII. század második felében készült. Belgiumban a XV. századtól kezdődően tudunk hangszerkészítőkről.

14 Ezek a felhasznált anyag és munkaeszközök alapján csatlakoztak rokoncéhekhez. Pl. a fuvolakészítők az esztergályosokhoz (touorneur de bâtons de chaise), a fúvóshangszer készítők a rézművesekhez, a vonóshangszer készítők — luthier — a tabletiers-khez, az első antwerpeni clavecinkészítők pedig a metszők (ornemanistes) gildéjéhez. Ez a tagozódás az évek során változásokon ment át. Különböző iparágak egyesültek, mások szétváltak. Sajnos a vallon-nyelvterület XVII—XVIII. századi céhéletéről nem állnak rendelkezésünkre oly részletes adatok, amint ez jelenleg érdekelne. A belga szerzők sajnálattal állapítják meg, hogy e tartományok levéltárai még nincsenek kellő alapossággal átvizsgálva, a szorosabban vett Liège-i adatokból pedig a „brabanti forradalom" idején (1789—1790) sok el is pusztult.

15 11* 163