Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 3-4. (Budapest, 1959)

Tasnádiné Marik Klára: A XIX. századi magyar kerámika néhány problémája

sokkal kisebb hiba, mert bár ő sem tarthat jogot nemesi jószág megszerzésére, Barcza földesúri jogainak biztosítása mellett ugyancsak évi cenzus kikötésével megtörténik az átadás. E szerzó'désben már szó esik a hazai zsidóság emancipációjának lehetőségéről is. Stingl csak a szerződés életbelépése után hagyja el Herendet. Ezideig Fischer Mórnak ott más szerepe nem volt, mint az, hogy 1839-ben 1800 forint kölcsönt adott Stinglnek.

34 Úgylátszik e kölcsön által érezte magát följogosítva arra, hogy „gyáralapítását " 1839-re tegye. Aki csak futólagos betekintést nyert a pápai gyár Draschnitz által vezetett idejéből fennmaradt kevés iratanyagba,

35 az már sejti, mit jelent Fischer kölcsöne. Ez az a mód, amely által Fischer, az Eszterházyak egyik kocsmabérlője, a műhely tulajdonába jut. Itt is valószínűleg így történt. Ezt megelőzőleg, — feltehetőleg még 1839 elején, — Stingl társult a pápai gyárból kiváló Mayer Jánossal. Ennek nyomát ugyancsak gyűjteményükben levő keménycserép mélytányér őrzi (8. kép).

36 Ez a Mayer János nem azonos a pápai Mayer Györggyel,

37 aki a Fischer által jogtalanul magához ragadott pápai műhelyt egy esztendei huzavona után 1839-ben megszerezte,

38 és akinek neve a pápai gyár átadási végkimutatásában 12 000 forinttal egy homályos tételben szerepel.

39 Föltétlenül azonos azzal a Mayerral, aki 1841 végéig a herendi műhely masszaés égetési kimutatásában mint masszamester szerepel, amikor is az ő „arkánuma" nyomán kísérlik meg Stingl eltávozása után a porcelánmassza összeállítását.

40 De bárhogy is kísérleteznek Fischerék Mayer útmutatásai nyomán urkuti és más magyar földkeverékkel, a massza csak akkor sikerül, amikor zetlitzi kaolin van benne (9. kép).

41 A Herendi Porcelángyár irattárában 1842-ig a termelésre vonatkozó egyetlen irat őriztetett meg. Ez Fischer Mór kezétől származik, s egy egykori üzleti könyv másolatának kíván látszani. Nyilvánvaló célja, hogy utólagosan Stingl 1839. évi és azt közvetlenül megelőző befektetéseivel szemben saját 7. kép. Kemény eseréptányér Stingl herendi műhelyéből 1828 k. (Iparművészeti Múzeum) 34 1839. augusztus 11. Kéry i. m. 35 Kéry : i. m. 36 Egyszerű sima forma, peremén és öblében könnyen odavetett barnakacsos kobalt szőlőleveles díszítéssel. Forma és díszítés általában jellemző az egvre inkább igénytelenné váló keménvcseréptermelésünkre. Alján téglalapalakú keretben Mayer J. Herend benyomva. Tlt : 53. 112. 1. 37 Mihalik Sándor : A városlődi régi kerámia stb. i. m. 38 Kéry B.: i. m. 39 Herendi Porcelángyár irattára. 40 Iparművészeti Múzeum Adattára. 248/959 (Csányi Károly hagyatéka. Csányil. aj.) 41 1. 40. jegyzet.