Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 3-4. (Budapest, 1959)

Tasnádiné Marik Klára: A XIX. századi magyar kerámika néhány problémája

beruházásait előnyös színben tüntesse föl „Unter Stingl" és „Unter mir" címek alatt. Ebben szerepel egy tétel „Stingl auf Reisen", s utána megjelenik a passaui és zetlitzi föld is a tételek sorában.

42 Ebből kitűnik, hogy Stingl személyesen utazott külföldre, ha nem is e földféleségek lelőhelyére, de minden esetre oda, ahol ezeket megrendelhette, esetleg magával is hozta. Stingl Herendet elhagyva ismét Pápára ment, itt — bár nem bizonyítható — része lehetett abban, hogy még az évben Mayer J. György az angol edénygyártás mellett porcelánkészítésre is engedélyt kér.

43 Hogy Pápa porcelánt is készített, a fennmaradt igen kevés emlékanyag mellett az 1842 évi iparmű kiállítás jelentése is bizonyítja.

44 A veszprémi Bakony Múzeum birtokában levő festett díszítésű cukortartó megfelelő minőségű használati porcelán, amelyről a szakemberek véleménye : hogy ahol ezt a darabot égették, ott föltétlenül több hasonló minőségűnek is kellett készülnie.

45 (10. kép). Mayer Pápán 1845 körül fölhagy a porcelángyártással.

46 Valószínűleg ekkor jelenik meg Stingl ismét Városlődön.

47 Hogy itt nem lehetett maradása az előzmények ismeretében, könnyen érthető. Fischerék semmi esetre sem tűrhették meg közelükben azt az embert, akinek minden oka megvolt, hogy róluk kedvezőtlenül vélekedjék. Miután tudjuk, hogy Fischernek Winter Mátyás özvegyével szemben sikerült Pápán Eszterházyt a maga ügyének megnyerni,

48 joggal feltételezhetjük, hogy Zichy püspököt, vagy annak körét is befolyásolni tudta. Stingl 1847-től eltűnik. Családjáról egyetlen adatunk még, hogy 1835ben Herenden született Edward nevű fia keresztlevelének másolatát 1853 július 8-án Szilvássy szentgáli plébános adja ki.

49 A városlődi porcelánok is import földből készültek. Ugyanúgy mint Pápa esetében ez a gyár is, — még ha fönntartója Zichy püspök politikailag nem vált volna lehetetlenné, — hosszabb időn át tömegtermelésre beállítva nem tart8. kép. Keménycserép leveses tányéi ,,

Mayer J. Herend" jelzéssel, 1839. (Iparművészeti Múzeum) 42 1. 32. jegyzet. 43 Kéry B.: i. m. 44 Kossuth Lajos : Jelentés az eiső magyar iparműkiállításról. Pest. 1842. Kossuth nem tartja elsőrendűnek a gyár készítményeit. 45 1953-ban a veszprémi Bakony Múzeum raktárában találtam az eddig ismeretlen porcelán cukortartót, amely masszájában csak kevéssé kifogásolható, jó használati porcelán, jól formált. Jegye : írott betűidvei bekarcolt Pápa. Fedele hiányzik. 40 Kéry B. i.: m. 47 Mihalik S.: i. m. 48 Kéry B.: i. m. 49 Stingl Mihály mérnök, Sajószentpéter, birtokában.