Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 3-4. (Budapest, 1959)

Soproni Olivér: Régi magyar ólommázas kerámia

SOPRONI OLIVÉR RÉGI MAGYAR ÓLOMMÁZAS KERÁMIA

1 A középkor elég sivár képe után, melyet csak a gótikus kályhacsempék élénkítettek fel egy kissé, új korszaka kezdődött a magyar kerámiának. Három tényező játszott ebben fontos szerepet. Időrendben első a Mátyás király udvarába átplántált olasz majolikaművesség;

2 második a török hódoltság művészete, harmadik a habánok betelepedése hazánkba.

3 De hozzájárult ehhez később az ausztriai fazekasság is, mely már a rokokó formavilágot közvetítette számunkra. Mátyás renaissance-át a török hódítás ugyan elpusztította, de hatása elevenen tovább élt, és a magyar művességekre elhatározóan ráütötte bélyegét. Mátyás udvari műhelye és a nagyarányú behozatal révén megismerkedtünk a majolikával, a színes díszítéssel a kerámia tárgyam, és az edények díszítést kaptak nálunk is. Elterjedését nemcsak az anyag újszerűsége és szépsége, de ezzel párhuzamosan gyakorlati alkalmazhatósága is indokolta. A XVI—XVII. század Európában nagy társadalmi eltolódások kezdetét jelentette, és főleg a feltörekvő polgári rétegek vették szívesen e tárgyakat, a drága nemesfémekkel szemben. Hazánkban viszont a török hódítás következtében beállott általános elszegényedés egyengette útját az olcsóbb anyagnak. Természetesen az e-korból fennmaradt leletanyagunkat szemlélve,nehéz az összehasonlítás az iszlám, vagy az itáliai sokszáz évre visszatekintő, kiforrott művészet remekeivel. Virágzó fazekas céheink ugyan szépszámmal voltak, de az új technikai és művészi eljárások igen nagy feladatok elé állították mestereinket és a rutin hiányát, küzdelmüket az anyaggal érezzük valamennyin, viszont éppen ez az, ami oly értékessé ós szeretetre méltóvá teszi azokat számunkra. Tárgyalandó kerámiánk nagy része mély tál, felálló galléros peremmel, amely formát népi kerámiánk még ma is szívesen használja. Akasztós valamennyi, tehát a fal díszítését is szolgálták. Anyaguk vörös agyag és engobon, durva, rücskös, főképpen fehér máz borítja azokat. A minta nedvzöld és angol1 E kis tanulmány az egész anyagot magába foglaló és előzményeit, valamint népi kerámiánkra gyakorolt hatását tárgyaló munkámnak csak rövid keresztmetszetét adja, és a leggyakrabban előforduló motívumokat, azok néhány változatának csupán rövid bírálását nyújtja. 2 Holl Imre— Voit Pál : Hunvadi Mátvás budavári majolikagyártó műhelye. Bp. Régiségei XVII. 1956. 73. 3 Layer, Karl: Über germanische Habener Fayencen. Berlin-Leipzig-Wien, 1927.