Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 3-4. (Budapest, 1959)

HOPP FERENC KELETÁZSIAI MŰVÉSZETI MÚZEUM - Pajor Géza: A Keletázsiai Művészeti Múzeum egyik újabb szerzeménye — egy rekeszzománc váza

A Keletázsiai Művészeti Múzeum sem rendelkezik sok rekeszzománetárggyal, de közülük néhány magas színvonalat képvisel és rajtuk keresztül bemutatható a kínai rekeszzománc-készítés csaknem egész története. Az alábbiakban a múzeum egyik új szerzeményét szeretnénk vázlatosan ismertetni. Ez a tárgy 1957-ben vétel útján került a múzeumba. (1. kép.) A szóbanforgó tárgy egy váza, amely alakját tekintve nem különleges.

5 Alacsony talpon áll. Teste gömbölyded, felfelé szélesedő. Nyaka lefelé szűkül, majd ismét kiöblösödik annyira, hogy a szájnyílás és az alsó, a testtel érintkező nyílása nagyjából azonos átmérőjű. (1. ábra). A vázát öt darabból állították öszsze. Ezek : a nyak, a test, a fenék és a két gyűrű. Ezek közül az egyik a nyak, a másik a talp peremére van ráhúzva. A nyak, a test és a fenék egyaránt körülbelül 1 mm vastag vörösrézlemezből készült. A tárgy belsejének a kitisztítása után kalapálás nyomai kerültek a felszínre. Ez azt bizonyítja, hogy a rendelkezésre álló lemezből kalapálással alakították ki a kívánt formát. A nyak belső részén világosan látható éles vonal húzódik végig, mely a kiformált lemez végeinek az összeillesztési helye. Külön forrasztó fémnek nincs nyoma, legalábbis az összeillesztés vonalán és az azt szegélyező területen nem látható sem az edény alapanyagával azonos, sem másfajta anyaggal történt forrasztás. Elképzelhető, hogy a forrasztás a külső felületen történt, melyet a később felrakott zománc eltakar a vizsgálat elől. Valószínűbb azonban, hogy egyáltalán nem is alkalmazták a forrasztást. Ebből a szempontból igen figyelemre méltó, hogy a világosan kivehető összeillesztési 2. kép. Festmény a Csing-korból 5 A váza alakját k seriéiképpen összehasonlítottuk Thomas Dexel: Die Formen chinesischen Keramik című munkájában (Tübingen, 1955) foglalt kerámia vázaformákkal. A Fig. 46. jelzésű táblán a Csing-kori vázaformák között a Csienlung idejében készült 11. számú mutat hasonlóságot az ismertetésünkben szereplő rekeszzománc váza formájával. Számunkra ez azért fontos, mert vázánkat többek között emiatt is Csienlung-korinak tartjuk. Az arányok nagyjából azonosak, bár a mi vázánk vállvonala kevésbé határozott. Megjegyezzük az érdekesség kedvéért, hogy a múzeum tulajdonában van olyan — valószínűleg későbbi korból származó — rekeszzománc váza is, melynek formája teljesen megegvezik a könyvben közölt formával még a méretek tekintetében is. A forma eredetije, melyről Dexel a rajzot készítette, a Victoria and Albert Museumban található. 23* 355