Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (Budapest, 1955)
II. AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM KUTATÁSAIBÓL - Schubert Márta: A realizmus néhány kérdése az iparművészetben
S éppen, mert az eszmék és nézetek harcában társadalmi erők harca tükröződik, korántsem egyrétű feladat annak értékelő megállapítása, hogy az adott kor iparművészeti tevékenységének irányzataiban s az adott kor iparművészetre vonatkozó nézeteiben mely társadalmi csoportoknak a szépről, ezzel a valóságról való nézetei jutnak kifejezésre. Az objektív társadalmi folyamat lényeges vonásainak s a tudat tipikus formáinak ismeretére éppúgy szükségünk van ehhez, mint azoknak a történetileg adott konkrét körülményeknek exzakt kutatására és megismerésére, amelyek az adott kor iparművészetének specifikus jellegét befolyásolLák. De mindez csak előfeltétele és nem helyettesítése a központi kérdés megválaszolásának : mely társadalmi erők igaza mellett foglal állást a mű, kiknek az életről, a szépről és művészetről vallott elvei váltak benne az alkotói folyamat alapelvévé? Kik vallották magukénak, s kik tagadták meg? S ha a maga korában egyedül vagy kevesedmagával hangoztatta is a fejlődés és haladás erőinek igazát : nekünk-való szépségében kifejeződő művészi igazságát ma visszhangozzák és magukba fogadják a mi nézeteink, a szocialista társadalom érdekeit kifejező nézetek. Kétségtelen : sokoldalú és alapos munkát, nyílt állásfoglalást, a hibák és tévedések vállalását és az új utakra lépés bátorságát kívánja a történelmi materializmus módszere és világnézete. De bizonyos : hatalmas távlatokat és új csúcsokat tár fel a kutató emberi elme előtt, a fejlődés új lehetőségeit minden tudományos és művészeti ág előtt. Iü Y E E P T MAP T'A HEKOTOPbIE BOIIPOCLI PEAJIH3MA B IIPHKJIAJJHOM HCKyCCTBE KpaTKoe pe3ioMe He MOHÍCT nojiHocTbio Bbipa3HTb xoji MbicJieii (bnJiocoíbcKOSCTeTHMeCKOÍÍ CTaTbli. B nepBOH nacTH craTbH aBTop CTpeMHTca K TOMy, MTOŐM OT^ejiHTb ciienudiiiKy npHKJiajiHoro wcnyccTBa n TOT CBoeo6pa3Hbiií MeTozi, c noMOurt>io KOToporo ncnycCTBO cjiyjKHT oŐmecTBy. ABTOP HCXOHHT H3 Toro, mo npHKJiajTHoe HCKyccTBO co3aaeT Tanne npenMeTbi, KOTopbie B őojibiiiHHCTBe cJiynaeB BbinojinnioT MaTepiiaJibHOIipaKTH^eCKHe (fiyHKHHH HJIH HCX03HT HS TaKHX (JyHKUHH. OlIH Bbipa>KaiOT HOHHTHfl .laHHOio oőinecTBa o npenpacHOM. ripoH3BejieHHe npnKJia^Horo HcnyccTBa OTJIHnaeT OT Bemu, BbinojiHHioruen jiHUib MaTepiiaJibHO-npaKTHHecKVK) ^ynKunio, ero HjieiíHyio (bvHKUHio : B TO BPCMH, nan Beam, nivieiouian MaTepnaJibHo-npaKTHHecKyio (byHKHHio, npHHanJietttiiT K Kpyry MaTepnaJibHoii KyjibTypbi, npoH3BeAeHne npHKJiaaHoro HCKyccTBa BCJICJICTBHC HAeíiHoii (í)yiiKUHH npimanJieHíKT K npyry ncnyccTBa. JJaJiee aBTop yKa3braaeT na TO, HTO B npoTiiBonojiojKHOCTb HaeajmcTHHecKHM arHOCTHUHHeCKHM aCTeTHMeCKHM B3rJlíIAaM C TO*IKH speHHH IICTOpHHeCKOrO MaTCpHajiH3Ma y npeupacHoro ecTb KOHnpeTHoe HCTopnnecKoe oőurecTBeHHoe coíiepHíaHne, onpejiejiHeMoe oöniecTBeHHoö íieiícTBHTejibHOCTbio H B03iiiiKaiomee B co3iiaHHH oőmecTBa. MHemie o KpacHBOM B co3iiaiiHH naHHoro oöujecTBa HJIH oßmecTBeHHofi rpynnbi flBJiaeTCH iicTopnHecKO-cyoieKTHBHoii OH6HKOH n OTjiejibHbix HBJieHnnx B qepTax aeHCTBHTejibHOCTH. B oqeHb TecHoii CBH3H CO B3rjiHjTaMH, OTHOCHBTHMHCH K npacHBHOMy, (fjopMnpyiOTCH B3rJTHjibi ^aHHoro oőmecTBa, OTHocHinnecH K xynoHiecTBeHHo-npenpacHOMy. 3TH nocjiejriibie — BaJKHbie coeraBHbie HacTH xynoncecTBeHHbix B3rJiHA0B oöniecTBa, KOTopbie cojiepaiaT ne TOJibno noiiHTne o KpacoTe, HO H TO, B HGM BHJIHT JiaHHOe OŐUieCTBO 3anaHV HCKyCCTBa B HeJIOM H cnenHi&HHecKHe 3anaHH OTíiejibHbix oőJiacTeö HcnyccTBa, conepaiaT, MejHAy npoHHM, H TO, nan H HTO OHCHHBaeT naHHoe oőnrecTBO H3 aocTHJKeHHH HCKyccTBa npouiJioro H mo CHHTaeT HeHHbIM IiaCJieHCTBOM JIJIH ceŐH. noiiHTne couHa.JiHCTHHecKoro oöurecTBa o npenpacHOM He MoateT 6biTb ojiHHaKOBbiM c noHHTHeivi őypníoasHoro oőurecTBa. 17* o 259