Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (Budapest, 1955)

II. AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM KUTATÁSAIBÓL - Koós Judit—Somogyi Árpád: Adatok a magyarországi XVII—XVIII. századi orosz könyvek fametszeteihez

megalkotója, valamint az utána következő mesterek Burcevig megteremtettek. Valamennyinek eredete a miniatúrafestészetben gyökerezik, amelyen belül a rokon ábrázolások egész sora merül fel, a galíciai—volhiniai iskola miniatú­rájától, az első fametszet megjelenéséig. Többek között említhetjük a Hludovszki Evangélium Szent Lukácsát és egy XVI. századi Négyes Evangélium Evangélis­táját. Burcev szintetizáló művészeti törekvését fedezhetjük fel híres, Dávid királyt ábrázoló fametszetén (9. kép). Az 1664-es kiadású, Magyarországon levő Evan­gélium e fametszete 1638-ban először, majd 1653-ban másodszor kiadott Pszaltir címlapján jelent meg. 47 A miniatúra-festészetben találjuk meg a Pecsatnyi Dvor által 1664-ben kiadott Evangélium János Evangélistát ábrázoló fametszetének előképét (10. kép). E fametszetet Szidorov, Csirina moszkvai mesternek tulajdonítja és 1627-re datálja. 48 A sziklás táj előtt áll János Evangélista és Prohorosnak diktál, míg oldalt fekete barlangnyílás tűnik fel. Az 1507-ben készült kódex miniatúrája és fametszetünk (11. kép) között a különböző keretelés és János Evangélista álló alakja mellett azonos megoldásként említhetjük Prohoros ülő alakját, a sziklás tájat és az Evangélista fejtartását, jellegzetes kézmozdulatát. Az ikonfestészet hagyományaihoz kapcsolódik ábrázolási eszközeivel a „Pra­voszláv egyházat" bemutató fametszet, mely az 1648-ban megjelent Triodion lapját díszíti 49 (12. kép). Metszetünk középpontjában díszes baldachinos trónuson a cár és a cárnő ül, ikont tartanak kezükben, míg tőlük jobbra és balra az egyház szentjei sora­koznak. Különösen a csoportábrázolás követi az ikonfestészet hagyományait. A térben egymás mögött sorakozó alakokat a fametszet olyképpen érzékelteti, hogy a háttérben állókat kissé megnagyobbítja és a leghátsóknak már csak aureolájuk látszik. A Triodion nagyszámú figurális fametszetei között több mesternévvel jel­zett darab is található. Jellegzetesen az ikonfestészethez kapcsolódik például Illija mester művészete, de az ikonfestészet hagyományai fedezhetők fel „B. R." mester 1630-as évszámmal jelzett művén, bár a kompozíció megfogalmazásában már idegenből átvett, de átformált hatások is megjelennek. Figurális fametszetek a legfőbb díszei az Alexej Mihajlovics 50 cár és Lazar Baranovics, Csernigov és Novgorod püspökének idején kiadott Prédikációs könyv­nek. 51 (Propovedi Szlova Bozsavo na nyedelji v szevo leta.) A metszetek 1630 és 1635 körüli időkből valók. E könyvben Illija és ,,K. R." mester munkái mellett említésre méltók egy ismeretlen mester fametszetei, melyek technikai és művészeti szempontból felülmúlják a többit. E mester műveit határozott vonalvezetés, jó rajz, élénk mozgás, életközelség jellemzi. Munkái közül — az életből vett reális alakjai miatt — a „Garazénusok tartományában ördöngös embereket gyógyító Krisztus és kísérői"-t ábrázoló metszet emelkedik ki (13. kép). A kompozíció szépsége mellett különösen megragadja figyelmünket a paraszti ruhába öltözött két „ördöngös" meghajlott alakja. Az előtérben botjára támaszkodó görnyedt férfi bocskort, köpenye alatt gallér nélküli, nyakig be­gombolható orosz inget visel. Az arctípus is orosz parasztra emlékeztet. 47 Szidorov: i. m. 186 p. 68. ill. 48 Szidorov : i. m. 184 p. 49 Szentendre, Pozsarevacska templom gyűjteménye. 50 Alexej Mihajlovics 1645 és 1676 között uralkodott. A könyv a korai fametszetek alapján, feltehetőleg még e század első felében készült. 51 Szentendre, Pozsarevacska templom gyűjteménye.

Next

/
Thumbnails
Contents