Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (Budapest, 1955)
II. AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM KUTATÁSAIBÓL - Koós Judit—Somogyi Árpád: Adatok a magyarországi XVII—XVIII. századi orosz könyvek fametszeteihez
megalkotója, valamint az utána következő mesterek Burcevig megteremtettek. Valamennyinek eredete a miniatúrafestészetben gyökerezik, amelyen belül a rokon ábrázolások egész sora merül fel, a galíciai—volhiniai iskola miniatúrájától, az első fametszet megjelenéséig. Többek között említhetjük a Hludovszki Evangélium Szent Lukácsát és egy XVI. századi Négyes Evangélium Evangélistáját. Burcev szintetizáló művészeti törekvését fedezhetjük fel híres, Dávid királyt ábrázoló fametszetén (9. kép). Az 1664-es kiadású, Magyarországon levő Evangélium e fametszete 1638-ban először, majd 1653-ban másodszor kiadott Pszaltir címlapján jelent meg. 47 A miniatúra-festészetben találjuk meg a Pecsatnyi Dvor által 1664-ben kiadott Evangélium János Evangélistát ábrázoló fametszetének előképét (10. kép). E fametszetet Szidorov, Csirina moszkvai mesternek tulajdonítja és 1627-re datálja. 48 A sziklás táj előtt áll János Evangélista és Prohorosnak diktál, míg oldalt fekete barlangnyílás tűnik fel. Az 1507-ben készült kódex miniatúrája és fametszetünk (11. kép) között a különböző keretelés és János Evangélista álló alakja mellett azonos megoldásként említhetjük Prohoros ülő alakját, a sziklás tájat és az Evangélista fejtartását, jellegzetes kézmozdulatát. Az ikonfestészet hagyományaihoz kapcsolódik ábrázolási eszközeivel a „Pravoszláv egyházat" bemutató fametszet, mely az 1648-ban megjelent Triodion lapját díszíti 49 (12. kép). Metszetünk középpontjában díszes baldachinos trónuson a cár és a cárnő ül, ikont tartanak kezükben, míg tőlük jobbra és balra az egyház szentjei sorakoznak. Különösen a csoportábrázolás követi az ikonfestészet hagyományait. A térben egymás mögött sorakozó alakokat a fametszet olyképpen érzékelteti, hogy a háttérben állókat kissé megnagyobbítja és a leghátsóknak már csak aureolájuk látszik. A Triodion nagyszámú figurális fametszetei között több mesternévvel jelzett darab is található. Jellegzetesen az ikonfestészethez kapcsolódik például Illija mester művészete, de az ikonfestészet hagyományai fedezhetők fel „B. R." mester 1630-as évszámmal jelzett művén, bár a kompozíció megfogalmazásában már idegenből átvett, de átformált hatások is megjelennek. Figurális fametszetek a legfőbb díszei az Alexej Mihajlovics 50 cár és Lazar Baranovics, Csernigov és Novgorod püspökének idején kiadott Prédikációs könyvnek. 51 (Propovedi Szlova Bozsavo na nyedelji v szevo leta.) A metszetek 1630 és 1635 körüli időkből valók. E könyvben Illija és ,,K. R." mester munkái mellett említésre méltók egy ismeretlen mester fametszetei, melyek technikai és művészeti szempontból felülmúlják a többit. E mester műveit határozott vonalvezetés, jó rajz, élénk mozgás, életközelség jellemzi. Munkái közül — az életből vett reális alakjai miatt — a „Garazénusok tartományában ördöngös embereket gyógyító Krisztus és kísérői"-t ábrázoló metszet emelkedik ki (13. kép). A kompozíció szépsége mellett különösen megragadja figyelmünket a paraszti ruhába öltözött két „ördöngös" meghajlott alakja. Az előtérben botjára támaszkodó görnyedt férfi bocskort, köpenye alatt gallér nélküli, nyakig begombolható orosz inget visel. Az arctípus is orosz parasztra emlékeztet. 47 Szidorov: i. m. 186 p. 68. ill. 48 Szidorov : i. m. 184 p. 49 Szentendre, Pozsarevacska templom gyűjteménye. 50 Alexej Mihajlovics 1645 és 1676 között uralkodott. A könyv a korai fametszetek alapján, feltehetőleg még e század első felében készült. 51 Szentendre, Pozsarevacska templom gyűjteménye.
