Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (Budapest, 1955)

II. AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM KUTATÁSAIBÓL - Koós Judit—Somogyi Árpád: Adatok a magyarországi XVII—XVIII. századi orosz könyvek fametszeteihez

E fametszetéhez hasonló vonalvezetést és rajzot találunk „Krisztus és a Farizeusok"-at ábrázoló munkáján (14. kép). Itt azonban a mester nem tudott teljesen szabadulni az ikonfestészet hagyományos ábrázolási módjától. Ez különösen szembetűnik akkor, ha a jobb oldalon elhelyezkedő Krisztust és kíséretét ábrázoló csoportot vizsgáljuk. A bal oldalon viszont reálisan elénk állított, jól jellemzett farizeusokat láthatunk. Az utóbbi alakok megfogalmazása Dürer, illetve Holbein művészete felé utal. Nyugat-európai metszetek hatását kell felfedeznünk a „Három szolga és a talentumok" paraboláját ábrázoló fametszetén (15. kép). A három szolga alakja reális életmegfigyelést mutat. Arcuk egyéniséget, mozdulataik természetességet árul el. A jobb oldalon álló szolga alakja ruhájának valószerű ábrázolásával, munkaeszközzel kezében különösen művészi. Az ikonfestészet reminiszcenciái azonban itt is felfedezhetők: mivel Krisztus alakját kétszer ábrázolta a mester. * * * A további kutatások fogják lehetővé tenni, hogy a Magyarországon található több száz kötetnyi régi orosz könyv rendkívül értékes anyagát összegyűjtsük és feldolgozzuk. E munka nemcsak azért tartozik legközelebbi teendőink közé, mert az eddig elhanyagolt nemzetiségek művészeti hagyatékának gazdag fejezetét alkotja — és egyik legfontosabb láncszemét képezi azoknak a kapcsolatoknak, melyek történelmünk folyamán művészeti érintkezést teremtettek Magyarország és Oroszország között. Fontos feladat azért is, mert felkutatásuk az orosz fametszettörténet többi kutatói számára is sok ismeretlen adatot rejthet. Feltárásuk után a művészettörténet e kevéssé ismert, értékes területe erőteljesebb megvilágítást nyerhet. 16. Záródísz. Biblia, 1664