Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (Budapest, 1955)

I. TANULMÁNYOK AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYEIBŐL - B. Koroknay Éva: Brandenburgi Katalin könyvtáblája

7. Könyvtábla I. Rákóczi György superexlibriszével. 1633 A fanfare stílussal való kapcsolat első pillanatra nyilvánvaló. Nehezebb meghatároznunk azt, hogy miben tér el e könyvtáblák díszítése a megszokottól. A szalagfonadék erősebb hangsúlyozása folytán a díszítmény kétségtelenül konstruktívabb hatású lesz. Míg a franciaországi fanfare stílusú könyvtáblákon a szalagfonadék és a részletminták csaknem azonos intenzitással élnek egymás mellett, s inkább a részletek erőteljesebbek, addig ezeken a könyvtáblákon előre ugrik a csaknem architektonikus tagolás, hasonlóan az ebben a stílusban készült olasz könyvtáblákhoz. A részletminták ott elvontak, naturalisztikus elem ritkán fordul elő közöttük, itt viszont a spirálisan haladó inda is naturális színezetet kap. Rendkívül finom és szokatlan variáció Brandenburgi Katalin könyvtábláján a volutás levélben folytatódó szirén körül, a fanfare stílusban szokásos stilizált spirális inda. Végül a külföldi kötéseken csak elvétve találkozunk figurális díszítéssel, amennyiben igen — főként az északnémet területeken — akkor is vallásos tárgyú alakokkal, harsonázó angyalokkal stb. Állatalakok, szirének, hermák ezeken a munkákon nem fordulnak elő. Érdekes megjegyeznünk, hogy felsorolt könyvtábláink közül az 1630-as évszámmal ellátott, Ágost szász választófejedelem udvari könyvkötőjének, Jakob Kreusenak egyes francia és olasz igazodást mutató könyvtábláira emlékeztet, részletmintáiban és felépítésében egyaránt. Míg azonban Kreuse kizárólag arabeszkes, volutás indát használ, mesterünk itt is az előbbiekben említett indamotívumot alkalmazza. Ugyanakkor ezen a könyvtábláján — de csakis ezen — a középső emblémába a német kötésekhez hasonlóan vallásos tárgyú ábrázolást, a megfeszített Krisztus alakját helyezi. Mindezen stiláris és felfogásbeli eltérésekre részben magyarázatot kapunk, ha a magyar iparművészet egyéb egykorú alkotásait figyelembe vesszük. A szalagfonadékos tagolás és az itt szereplő részletmotívumok nem ismeretlenek e kor magyar ötvöstárgyain. A könyvtábláinkon alkalmazott naturális felé hajló és stilizált növénydíszek egyaránt ékesítik az e korból való diplomákat és valamivel később a dús hímzéssel borított textiliákat. A keleti művészet igen erősen hat az európai renaissance művészet — főként iparművészet — stílusának alakulására. A könyvkötészet egyike azon területeknek, ahol ez a hatás a legerősebben érezhető. A Corvinák könyvkötő stílusát sajátosan alakította a keleti hatás, mely bizonyos nyugati átszíneződésben Itálián