Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (Budapest, 1955)

I. TANULMÁNYOK AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYEIBŐL - B. Koroknay Éva: Brandenburgi Katalin könyvtáblája

8. Brandenburgi Katalin könyvének metszése. át, másfelől közvetlenül a törökökön keresztül érte. Ennek a jelenségnek iLt újra szemtanúi lehetünk. Említettük Brandenburgi Katalin könyvtábláján a nyugati könyvkötészetben ismeretes arabeszkes inda alkalmazását, nem beszéltünk azonban egyéb részletekről, melyek az akkori magyar iparművészet egészében megmutatkozó török hatás nyomairól tanúskodnak. Az 1630-as könyvtábla díszei között feltűnik egy fűrészes szélű sarlós levél, Brandenburgi Katalin könyvén ott csillog a törökös rajzú, áttört mintájú aranyozott ezüst veret. A könyv aranyozott, poncolt metszésén gyűrűs szalagmotívum fut végig, amelyben a török díszítésmód biztos ismérve gyanánt belső mintaként ellentétes állású stilizált tulipánok nőnek ki (8. kép). Végezetül meg kell említenünk, hogy a könyvtáblákat benépesítő állatalakok az egykorú címerképekből ismeretesek. Különösen érdekes motívum az 1622-es könyvtáblán szereplő oroszlánok, illetve később a faunok által közrevett oszlop. Vizsgálataink során megállapítottuk, hogy az előbbi kép kizárólag erdélyi címerekben szerepel, mintegy 1612 óta. Az ördög, illetve faunos variáció még a XVI. századra megy vissza és egyetlen címerképben fordul elő.

22 Kérdéses, hogy idegen címerkép hogyan kerülhet Rákóczi könyvére, a superexlibris helyére? Elképzelhető, hogy a renaissance szokásnak hódoló jelképes ábrázolás és jelképként foghatóak fel esetleg az egyéb állat- és madáralakok is. Jelképek, melyek egyúttal dekoratív elemek, mint Mátyás király kódexeinek díszítésében a méhkas, a hordó stb. Hogy csak Rákóczi használta-e ezeket a jel22 Siebmacher összegyűjtött címerei a következő választ adják felvetődő problémánkra : Két oroszlántól közrevett oszlop csak azokon a címereken fordul elő, melyeket Báthory Gábor adományozott 1612-ben Huszthi Ágostonnak 66 harcostársával együtt. Oszlop baloldalt ágaskodó oroszlánnal, jobboldalt kardot tartó satirral a Brayanovyth-féle, 1568-as címerképen szerepel. Két egyszarvú közötti oszlop 1642-ben (Maurer csal.) unikornis és oroszlán közötti oszlop 1616-ban (Roth, VI. suppl. 75 t.) fordul elő, oszlop jobb oldalt egy állalalakkal pedig csak a század utolsó harmadában szokásos. Ezeken kívül az oszlop önálló mintaként is megjelenik két címerben ezek közül az egyik Bethlen Gábor adománya. (Hermanszeghy és Klockner csal.) Végül meg kell említenünk, hogy teljesen egyedülálló eset, hogy 1760-ban Mária Terézia adományoz egy címert {Schöffmann csal.), melyben ugyancsak két oroszlántól közrevett pszlop szerepel. A címerkép alapján feltétlenül egy korábbi nemesség megerősítését kell itt feltételeznünk.