Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (Budapest, 1955)

I. TANULMÁNYOK AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYEIBŐL - B. Koroknay Éva: Brandenburgi Katalin könyvtáblája

dúsan aranyozott könyvecske

19 (5., 6. kép). Annyiban különbözik az előbbitől, hogy nincs meg rajta a szalagfonadékos tagolás, díszítését a középső superexlibrist feltüntető ovális mező körül csoportosuló, ellentétes irányú, spirálisan haladó leveles, bimbós és nyílt akantus virágos indák adják. A gerincen — az előbbi könyv táblán is alkalmazott —• két-két volutás levél között elhelyezkedő négyszögben apró, diadémos fejecske kap helyet. A könyv középső ovális mezőjében a megfeszített Krisztus és a kereszt lábánál Mária alakja látható, az ábrázolás körül ,,I D P T" jelzés, hátlapján ugyanitt 1630-as évszám. Végül utolsó emlékünkhöz jutottunk, amely az elsőhöz hasonlóan ugyancsak fekvő formátumú és táblabeosztásban is az 1622-es könyvtáblánkkal mutat rokonságot

20 (7. kép). Szalagfonadékos tagolása leegyszerűsített, a középső oválishoz csavart dísz kapcsolja a keret félköríves mezőit, a sarkokban körös mezők kapnak helyet. A kompozícióhoz hasonlóan a részletminták is egyszerűbb és egységesebb hatásúak. Az ovális közepében négyszöges díszbe foglalt fejecske a sarok mezőiben átlósan két-két bunkót tartó faun, illetve lendületes rajzú sárkányalak látható, míg a kisebb félköröket leveles díszek töltik ki. Az üresen maradó alapfelületet vázából kiinduló, szerteágazó, kettős levelű babérág borítja. A gerinc — szalag által határolt — körös mezőiben ellentétes irányú madarak állanak, épp úgy, mint Brandenburgi Katalin könyvtábláján. Az ovális mező körirata : „Georgius Rákóczi Prin. Tra.", illetve „Anno 1633". A kötések összetartozása kétségtelen, akár azoknak szellemét, akár a felhasznált bélyegzők azonosságát tekintjük. A csoporton belül bizonyos fejlődési vonal állapítható meg. Az 1622-es könyvtábla felépítésében és részletmintáiban túlzsúfolt. Brandenburgi Katalin könyvének díszítése sok finom részlete ellenére ugyancsak hagy maga után kívánnivalókat, főként a különböző jellegű és szellemiségű minták egymás melletti használatában. Tisztultabb felépítésű az 1630-as évszámmal jelzett kötés, amelyen kevés eszközzel, csaknem ugyanazon motívum többszörös művészi variálásával éri el a mester a kívánt hatást. Csupán az ovális mező két oldalán összezsúfolt levelek zavarják kissé a nemesen ívelő vonalvezetést. Ügy érezzük, a legutolsó táblafelület tervezésében találta meg a művész igazi kifejezésmódját, az ornamentális és figurális részletelemek nyugodt összhangját, a határozott, de lágyan ívelő szalagfonadék tisztultabb formáját. A díszítmény gazdag, de nem túl részletező, a vonalvezetés határozott és lendületes. Ha már most e négy könyvtábla díszítményének európai helyét akarjuk megkeresni, feladatunk egyszerre túl könnyű és túl nehéz. A táblafelület szalagfonadékkal való tagolása hazánkban már mintegy 150 évvel korábban, a Corvinkódexek bekötési tábláján előfordult.

21 Külföldön a XVI. században Maioli és Grolier nevéhez fűződő könyvkötéseken találkozunk e megoldással, majd a XVII. században Le Gascon-nál. XVI. század vége felé kialakuló ún. à la fanfare stílus, jellegzetesség a keskeny szalagfonadékkal való — gyakran négykaréjos — tagolás, részletmintáira pedig jellemző a spirálisan haladó inda, a babérág stb. A tábla közepén általában ovális mezőben helyezik el a tulajdonos jelzését. 19 Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tulajdona, 09/1877 sz. alatt. Méret : 14,6 x 9,7 cm. A katalóguscédula meghatározása szerint pozsonyi kötés 1630-ból. -° Ezúttal mondok köszönetet Szentkuti Pálnak szíves segítségéért, aki e könyvtábla fényképét számomra átadta ; e könyvkötés ez ideig publikációkban nem szerepelt. Eredetije jelenleg is valószínűleg a Marosvásárhelyi Teleki Könyvtárban található. Tartalmát publikálta Koncz József az Erdélyi Múzeum 17. kötetében (Kolozsvár 1900). 21 Elsősorban gondolunk itt a Haly Aberudiam (Bécs, National Bibi.) és az Augustinus kéziratok kötésére (Stuttgart, Württ. Landesbibliothek). A külföldi szakirodalom nem emlékezik meg a Corvináknak e tekintetben is úttörő voltáról. 8* 15 115