Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (Budapest, 1955)

I. TANULMÁNYOK AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYEIBŐL - B. Koroknay Éva: Brandenburgi Katalin könyvtáblája

4. I. Rákóczi György könyvtáblája 1622-ből. Hátlap latban említjük meg, hogy Rákóczi életrajz-írója, Szilágyi, megállapítása szerint a könyv legtöbb példányát I. Rákóczi György ajándékképpen, sajátkezű ajánlásával ellátva küldte szét országszerte.

14 A budapesti könyvtárakban őrzött példányok közül azonban mindössze egyben találjuk Rákóczi Gyulafehérvárról, 1629 júniusában keltezett ajánlását, amely egyúttal ennek a csoportnak legdíszesebb és egyetlen aranyozott darabja.

15 Valószínű, hogy valamennyi kötés gyulafehérvári könyvkötő munkája. A XVII. században országszerte még általánosan használatos görgetős-vaknyomásos kötéstípus emlékei. Sajátos zamatukat részben a medaillonokban előforduló, feltehetőleg magyar uralkodókat és kortársakat ábrázoló arcképeknek köszönhetik. További sajátosságuk, hogy a tükör mintáit általában spirális inda-motívum és apró diadémos fejecskék alkotják. Külön ki kell emeljük a Rákóczi ajánlásával ellátott példány teljesen szokatlan, hermás díszű, angyalfejes metszését. A második csoport kötésemlékei az 1634—1647 közötti évekre esnek, csaknem kivétel nélkül gyulafehérvári nyomtatványokat tartalmaznak, és ugyancsak Gyulafehérvárra lokalizálhatok. Tekintettel arra, hogy a csoport valamennyi darabja azonos típust követ, továbbá, mert éppen a jelzett időszakban, és csakis ekkor, egy bizonyos — előttünk ismeretlen — nyomdász működik a városban, 14 Szilágyi Sándor, I. Rákóczi György 132 old. 15 Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának fenti példánya.