Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (Budapest, 1955)

I. TANULMÁNYOK AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYEIBŐL - B. Koroknay Éva: Brandenburgi Katalin könyvtáblája

minden okunk megvan arra, hogy ezeket a kötéseket nyomdai kiadói kötéseknek tartsuk. A nyomdász és könyvkötő személyének azonos volta ezen időszak alatt is feltételezhető, megelőzőleg ugyanis ugyancsak Gyulafehérvárott Lignicei Effmurdt Jakab „Fejedelem Urunk könyvnyomtató és compactora".

16 Az általunk ismert mintegy 20—25 példány kötés ugyancsak görgetős vaknyomásos eljárással díszített. A csoport legdíszesebb, egyet len aranyozott példánya, Rákóczi György egyik Bibliáját foglalja magában. Ezt a kötést finom díszítésének mértéktartó megfogalmazása miatt, s azért, mert az ekkor még csak Franciaországban ismert legyező minta díszíti, a szakirodalom mind ezideig külföldi munkának tartotta.

17 Fenti új eredményeinket az erdélyi helyi körülmények szempontjából tartottuk szükségesnek itt megemlíteni, részletes ismertetésüket más alkalommal fogjuk közreadni. A Brandenburgi Katalin-féle kötéssel az előbbi csoportok rokonságot nem mutatnak ; kutatásaink során azonban felszínre került három, 1622 és 1633 között készült könyvtábla, melyeknek díszítése kérdéses kötésünk mintáival számos egyezést mutat. Ily módon tudjuk Brandenburgi Katalin kötéstábláját ebben a rövid időszakban immár a harmadik magyar műhely munkái közé sorolni. Elöljáróban le kell szögezzük, hogy ez utóbbi, s egyúttal művészetileg legjelentősebb emlékcsoport ellentétben az előbbi kettővel nem nyomda mellett működő könyvkötő kezétől származik, mivel ezek a kötések a Régi Magyar Könyvek 1610 és 1650 között kötött példányaival semmiféle egyezést nem mutatnak. A külföldiekhez viszonyítva az előbbi két együttes inkább a német protestáns vidékek könyvkötészetével rokon, ez utóbbi pedig francia és olasz hatásokat mutat. Mindezek után nézzük magukat az emlékeket. Az első ide tartozó kötés 1622-ben Rákóczi György számára készült

18 16 Erdélyi országgyűlési emlékek IX. kötet, 273, 288 és 324. old. 17 Könyvkiállítási emlék. Budapest 1882. 228. old. és 245-246. old. 75 szám alatt. Továbbá Tolnai Gábor, Legyező-Diszes könyvkötések Erdélyben. Bp. 1939. 7 kép, szövegrész 14 old. Állítása szerint a legyeződísz Franciaországban 1604, Itáliában 1640, Németországban 1654 óta ismeretes, ezeket követik a többi európai országok, Magyarország 1673-ban lép be a sorba. <8. old.) 18 Képét közölte a Gyűjtő c. folyóirat 1913. évi Ex Libris külön számában 160(12) old. a szövegben 25., ill. 173. old. Brandenburgi Kata könyvtáblájának említése után — mely az 1903-as ex libris kiállításon szerepelt — tér rá e könyvecske ismertetésére a szerző, anélkül 5. Könyvtábla I. D. P. T. superexlibrisszel. 1630. Előlap. $ Az Iparművészeti Múzeum Évkönyve II.—1

5 113