Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1954)
Schubert Márta: Későantik textilművészet
szövés egyike volt a sajátos papi monopóliumoknak. 12 A finom vászonnak sok fajtáját különböztették meg. Tut-Anch-Amun sztéléjén a karnaki Amon-templomban többek között a következő áll: „Megkettőztem a templomok gazdagságát aranyban, ezüstben, lapis lasuliban, türkizben és ritka drágakövekben, királyi vászonban, fehér vászonban és finom vászonban, olívaolajban és mirrhában, minden drága dolog határtalan mennyiségében." 13 A thébai sírban igen finom vászonyanyagok mellett három díszített ruhatöredék is volt, tűszövéssel mintázott, finom lenanyagok. Közülük a legjelentősebb a II. Amenhotep nevét viselő ruha- vagy takarótöredék. A király nevének hieroglif-jelei, Alsó- és Felső-Egyiptom koronáját viselő két uraeus-kígyó, a szárnyas napkorong és a királyi pektorális mutatják, hogy a fáraó használatára készült, reprezentatív darabról van szó. Ezeken a felség jelvény szerű jelképeken túl kezdődik a tulajdonképpeni minta: váltakozó sorokban elrendezett, egymással nem kapcsolódó lótusz- és papirusz-bimbók. A töredék szélének megmaradt darabján ugyancsak növényi motívumok váltakoznak. A szövet sárgás, finom lenalapjába színes lenfonállal, tűszövéssel szőtte a mintát a szövet mestere. Az Amenhotep-textilen a jellegzetes egyiptomi motívumok bizonyos idegenszerűséggel helyezkednek el. A feliratszerű felségjelvény- és hieroglif-elemeknek sem tartalmi, sem formai kapcsolatuk nincsen a szövet tükrét kitöltő ritmikus motívumokkal. Merőben idegen az egyiptomi művészettől az, hogy ezek a motívumok sem egymáshoz, sem környezetükhöz nem kapcsolódnak, csak a ritmikus ismétlődés összefüggésében helyezkednek el az alapon. Már Gerspach feltételezte, hogy itt szíriai munkáról van szó. 14 Véleményem szerint valószínű, hogy Egyiptomban dolgozó szíriai szövő munkájáról. Alátámasztja ezt a feltevést Egyiptom ekkori történeti helyzete. A fáraó, akinek nevét a szövet viseli, „Szíria meghódítója"-ként szerepel a feliratos emlékeken. Hódító, rabszolgaszerző hadjáratából gazdag zsákmánnyal tér vissza. Adófizető területei egészen az Eufráteszig terjednek. Sok szíriai szövőt hurcol be Egyiptomba, „szíriai" szó ettől az időtől kezdve az egyiptomi nyelvben finom szövetet készítő szövőt jelent. Ugyanebben az időben jelennek meg a sírkamrafestményeken a fejlettebb szövőműhelyek, s a korábbi (még a Badari-kultúra típusát őrző) egyszerű fekvő-szövőszék mellett ekkor találkozunk először az ábrázolásokon a nagy, függőleges láncú szövőszékekkel. Korábban nők —• ezeken a műhelyábrázolásokon férfiak, kézművesek ülnek a szövőszék előtt. És ebből az időből való egy irodalmi alkotás is, 35 amelyben szó van a szövőről, így szól: „A szövőnek háza belsejében Rosszabb sora van, mint egy asszonynak. Térdei szíve magasságában vannak, 12 V. ö. Marx: A tőke, I. 555 oid.: „Az a szükségesség, hogy a Nílus mozgásának időszakosságát kiszámítsák, megteremtette az egyiptomi csillagászatot, és vele együtt a papi osztálynak, mint a mezőgazdaság "vezetőjének uralmát." 13 P. Bennet: The restorated inscription of Tutanhamun. Journal of Egyptian Archeology, Vol. 25. (Továbbiakban: JEA.) 14 Gerspach: Les tapisseries coptes. * ß Maspero: Geschichte Aegyptens, 320. old. 2 . Iparművészeti Évkönyv. — 999?
