Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1954)
Schubert Márta: Későantik textilművészet
Nem élvezi a friss levegőt. Ha csak egy napot mulaszt a kiszabott mennyiség elkészítésében, Ügy összekötözik, mint a lótuszt a mocsárban. Csak, ha kenyeret ajándékoz az ajtónállónak, Sikerül a napfénybe kitekintenie." 10 Mai ismereteink szerint az Amenhotep textil az első természeti motívumokkal mintázott alkotás a textilművészet történetében, s első — alighanem Keletről származó — emléke Egyiptom földjén annak a textilmintázási módnak, a tűszövésnek, amely hosszú időn keresztül az ókor jellegzetes textildíszítési eljárása a Földközi-tenger mellékén. > i * * * Mintegy 2000 esztendős űr tátong az Amenhotep textil és a későantikkoraközépkori Egyiptom temetőinek szövetei között. Mégis: ha utóbbiakat vizsgáljuk, számos olyan darabbal találkozunk, amelynél szembeötlő a művészi felfogás, a kifejezési eszközök azonossága az i. e. XV. századból való emlékkel. Ilyen — jellegzetesen és félreérthetetlenül az ókori Egyiptom művészetének tradícióihoz kapcsolódó — az a szövet is, amelyet az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből közlünk (1. kép). Gyümölcskosarak láthatók rajta, jellegzetes, mintegy függőleges síkkal metszett nézetben. Az alapot barna gyapjú és nyersszínű lenvetülék váltakozása teszi vibrálóbbá. A külső keret és a gyümölcskosarakat befoglaló körök meleg barna színűek, bennük két-két kosár egyforma: a jobb felső és a bal alsó aranysárga, piros, barna és zöld — az ellenkező kettő sötétsárga, meggyszín és sötét mohazöld. A körkeretelés az ekkori iráni textilművészet formakincsének nyomát árulja el, de a gyümölcskosár motívuma, síkká bontása, lokálszínekkel való jellegzetes megjelenítése az egyiptomi művészet évezredes tradícióit őrzi. Általában: a későantik és a koraközépkori Egyiptom textilművészetének helyes értékeléséhez foglalkoznunk kell mindazokkal a történeti körülményekkel, amelyek kialakulását és sokrétűségét befolyásolták. Ezért kellett figyelemmel kísérnünk az eddigiekben az ókori Egyiptom művészetét, tartalmi-formai sajátosságait is. E hagyományok szívós továbbélését Egyiptom egész története indokolja. Ugyanez indokolja azt is, hogy a későantik és koraközépkori textilművészetnek csupán egyik ága az, amely közvetlenül a korábbi évezredek egyiptomi talajából fakad. Az időszámításunk előtti VII. században Egyiptom asszír elfoglalása a nilusparti ország végzetes belső meggyengülésének, belső ellentmondásai kiéleződésének következménye volt. Az asszír uralom nem tartott soká, mégis első hulláma volt annak, hogy Egyiptom ősi földjén megindult az idegen uralmak láncolata. A saisi kor évszázada Egyiptom független létének hosszú időre egyik utolsó felvonása volt, utána perzsák, görögök, makedónok, rómaiak, Bizánc, majd az arabok hódították meg, szerezték meg éléstárukul Egyiptomot. További fejtegetéseink szempontjából fontos, hogy már a saisi korban jelentőssé vált Egyiptom kapcsolata a görög világgal. Aligha érthetünk egyet Schubarttal. 17 aki megállapítja: ,,A görög-egyiptomi kapcsolatok vizsgálata egyet jelent Egyiptom idegen uralom alatti helyzetének vizsgálatával." Az Abu Simbeli sziklafalra Psammetik seregében harcoló görög * 16 U. o. 321. old. Pap. Sallier II. 7. 3—4. 17 W. Schubart: Griechen in Aegypten, 96. old.
