Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1954)
Major Gyula: A japán fametszetművészet kialakulása és a Torii-iskola
főleg jezsuita hatásra indultak meg, minden alapot nélkülöz. Egyben Kurthnak az az állítása (L. Der Jap. Holzschnitt, 1911), hogy a fadúc használata csak a ToKugawa-kor szak ban kezdődött, téves, és az ebből levont következtetése, hogy a japán fametszetművészetben a Moronobutól Harunobiig terjedő korszakot primitívnek nevezi, erősen történelmietlen. * A Tokugawa-korszak politikai jellemzése. A városi polgárság kialakulása és jelentkezése a művészetekben A japán fametszetművészet gyors kibontakozásának és váratlan felvirágzásának okait elsősorban e korszak politikai és gazdasági összefüggéseiben kell keresni. A Tokugawa-korszakot megelőző időszakot, az Ashikaga-kor utolsó szakaszát (a XV. század végétől a XVI. század végéig terjedő kort) a japán történelemben sengoku jidai (hadakozó ország kora) néven jelölik. Ez az időszak, mely több mint egy évszázadon át tartott, Japán történelmének legvéresebb korszaka volt: a megszakítások nélküli belháborúk ideje. A teljesen háttérbe szoruló császári hatalom és az egyre gyengülő Ashikaga shogun ok tehetetlensége szabadjára eresztette a feudális főurak fékezhetetlen rablási és uralmi vágyát, akik a legvéresebb harcokat vívták egymás között birtokaik és hatalmuk növelése érdekében. Európa feudális történelmének legsötétebb küzdelmei eltörpülnek a XVI. századi japán beiháborúk arányai mellett. 16 A XVI. század első fele a teljes zűrzavar korszaka, a legvadabb háborúk ideje volt. „Mindenki mindenki ellen." A század második felében csoportosulások verődtek össze, és 1560 felé a rivalitás már csak féltucat feudális család között folyt, amely végül is egy család, a Tokugawa család győzelmével fejeződött be. Az Ashikaga-kormányzat fokozatos összeomlásával törvényei is hatályukat vesztették, de a nagy feudális családok évszázados törvényei továbbra is érvényben maradtak, amelyekben ha voltak is különbözőségek, a szellemük közös volt: az uralkodó osztály, vagyis a feudális úr birtoklásának az előmozdítása. A XVI. század végén Hideyoshi, 17 az első Tokogawa shcgunnak, Ieyasu-nak 18 elődje már nagy lépéseket tett az egész országra kiterjedő egységes feudális törvények bevezetésére. Ezek a törvények teljes összhangban voltak a régi feudális törvényekkel, és a feudalizmus további megszilárdulását célozták. Ilyen rendelkezés volt, hogy a szamurájtól lefelé parasztig senki nem hagyhatta el a foglalkozását urának engedélye nélkül, és senki ilyen foglalkozását elhagyott személyt nem fogadhatott szolgálatába (1585). Ugyancsak Hideyoshi rendelte el, hogy szamuráj 16 E korszak történetét rendkívül érdekesen és részletesen írja le az egykori jezsuita hittérítők jelentései alapján Charlevoix 6 kötetes munkájában: Histoire du Japon, Paris, 1754. 17 Hideyoshi (1536—1598) Japán egyik legnagyobb katonai tehetsége. Nobunaga halála után sikerült neki Japánban véglegesen megszüntetni a polgárháborút. 18 Hideyoshi utóda Ieyasu lett, aki legyőzi a mégegyszer fellázadó feudális koalíciót, és győzelme után megszerzi a shoguni hatalmat és megalapítja a Tokugawa dinasztiát, mely 250 esztendőn át kormányozza Japánt.
