Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1954)

Major Gyula: A japán fametszetművészet kialakulása és a Torii-iskola

korszaka után a belpolitikailag megszilárdult birodalomban a tudomány és az irodalom szélesen tud kiáramlani -az egész birodalom területén. Ékkor találják fel Kínában a papiros készítését (i. u. 105).

9 A pecsétnyomás, amelynek alapanyaga nefrit, égetett agyag, bronz és fa volt és amelyet már több évszázadon keresztül használtak, ebben a korszakban általánosan használatossá válik. A Han-dinasztia végén a kőlapokra vésett szövegeket vörös festékanyaggal vitték át a papírra. A Hat-dinasztia korában (i. u. 220—589) találják fel a mai fekete tusfestéket (a IV. század végén), és ebben a korban már a nyomtatványok ezrei készülnek (legnagyobb részük illusztrációval ellátott vagy illusztrálatlan varázsszöveg, a dharanik). Kínából az eddig ismert legrégibb nyomtatott könyvek a IX. századból valók. A legelső eddig fellelt nyomtatott könyv, amelyben már fametszet is található, a Diamond Sutra, 868-ból. Történelmi feljegyzések alapján bizonyosnak látszik, hogy virágzó könyvnyomtatás volt már Ming Huang császár (712—56) korában. A legelső dúcról készült nyomtatott szöveg Távol-Keleten Japánban maradt fenn. Történeti feljegyzések alapján tudjuk, hogy a Nara-korszakban (710—784) tért vissza 19 éves kínai tartózkodása után Gembo szerzetes.

10 Az ő buzdítására Shötoku császárnő (749—758) egy millió dharani nyomatását rendelte el, és ezeknek elhelyezésére ugyanannyi kis fapagodát készíttetett. A munka 770-ben készült el,

11 és a szöveg 35 oszlopon 5—5 kínai jelet tartalmaz. A lehuzatok biztos fadúctechnikára mutatnak (számos példány maradt fenn belőlük). A legrégibb japán fametszetes kép a Jökanjiból való JÍ2Ö-kép, 891-ből. A következő századokból már több metszetkészítésre használt, datált fadúc ismeretes. Ilyen például a Kii Kumano templomában őrzött fadúc, amelyet Köbo Daishi

12 művének tartottak, és Amidát ábrázolja (készült 1080-ban). Erről a dúcról minden ötvenedik esztendőben egy szériát sokszorosítottak, és a levonatokat a templomok között osztották ki. A legrégibb ismert japán nyomtatott könyv (amelyet már kezdettől fogva suri-honnak = lenyomott könyvnek neveztek) 1157-ből való.

13 Az Ashikaga-korszakban (1338—1573) nagy számmal nyomtatják a kínai klasszikusokat. A legelső eddig ismert nyomtatásban megjelent eredeti japán munka a Nihongi

14 a XVI. sz. második feléből, amelyet már mozgatható betűkkel nyomtak.

15 A fenti adatok világosan mutatják, hogy az a több helyen felbukkanó felfogás, hogy a könyvnyomtatás és a könyvillusztrációk Japánban európai, 9 Carter: The Invention of Printing in China. New York, 1925. 10 Hayashi: L'Histoire de l'art du Japon c. művében a Nara korszakról írt fejezetében nem tesz említést Gembo szerzetesről. A fenti adatot Carter könyvéből vettem át. 11 Shötoku császárnő trónról való lemondása után még 789-ig élt, és így tervének végrehajtását nem érte meg. 12 Köbo Daishi, a japán buddhizmus egyik legtiszteltebb tagja (774—834). Neki tulajdonítják a hiragana szótagírás feltalálását. A fenti metszet már csak azért sem lehetet Köbo Daíshi munkája, mert 200 évvel korábban élt. 13 Az első nyomtatott japán könyv is a „Diamond Sutra" volt. 14 A „Nihongi" a régi japán krónikák gyűjteménye. Japán történelmét tartalmazza a legrégibb időktől Jitó császárnő uralkodásáig (687—96). Készült 720-ban. 15. Az eddig készült nyomtatott könyveket oldalanként fadúcokra vágták ki, és erről a fadúcről húzták le oldalanként a szöveget.