Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1954)

Schubert Márta: Későantik textilművészet

leltet, tárgyiasan, drágakövekkel kirakva ábrázolta az ősi képjelet a szövet hajdani alkotója. S szervesen eggyé komponálta ,,az örök élet" új jelével, a görög kereszttel. S nemcsak ez a két motívum, hanem az egész kompozíció, harmadszor is, ugyanazt a gondolatot fejezi ki, mert az Anchot az ősi iráni életfa szerepében, két oldalán egy-egy, itt keresztény jelképként szereplő, de Iránban évezrede az életfa két oldalán ábrázolt madárral alkalmazta a művész. Ösi egyiptomi kultusz, ősi iráni mítosz és a kereszténység jelképei vannak itt együtt,-mindez az ,,örök élet" értelmében, klasszikusan szép példájaként tartalom és forma ritka egységének. Világosan szól ez a szövet az ekkori emberek jobb élet utáni sóvárgásáról. A bomló társadalom tömegei elvesztették erejükbe és életük értelmébe vetett hitüket. Fogékonyakká váltak a misztériumok és próféciák, a mágia és titokzatos kultuszok iránt.

40 Széles körben terjedtek a keleti kultuszok. Különösen népszerűvé lett az előázsiai Attis-Magna Mater kultusza, az egyiptomi Isisé és Sarapisé, s a fény iráni, sötétséget és rosszat legyőző istenéé, Mitrasé. A mitraizmus a túlvilági életet hirdette. Szerinte a földi élet után igazságszolgáltatás és megtorlás következik.

41 Az egyenlőség eszméjének kifejeEését ugyancsak megtaláljuk az előző szöveten. Ez az eszme ekkor nem volt új, de a kereszténység a többi kultuszoknál sokkal határozottabban mondta ki és hirdette a szolgák és szabadok testvériségét. Ez volt egyik fő vonzóereje. Kezdeti társadalmi magva éppen a különböző népekhez tartozók, egyenlőségének hirdetése s elnyomás elleni tiltakozása volt. De konkrét társadalmi programot adni nem tudott.

42 Mutatott utat, de nem erre, hanem a halál utáni világra. így végső fokon a kereszténység, amely a római rabszolgatársadalom elleni szociális tiltakozásként indult, csakhamar az emberek valóságos társadalmi harcának lefegyverzője lett. A lemondás a „gonosz világáról" kezdetben ideológiai igazolása volt a római császársággal szembeni passzív ellenállásnak. De gyakorlatban csakhamar lemondássá lett a valóságos küzdelem valóságos eredményeiknek kilátásáról. Az egyház szervezeti kialakulásával pedig megfigyelhetjük, hogy vezető körei egyre közelednek a rabszolgatartó állam felé, végül a társadalmi tiltakozásként indult ideológia a tömegekkel szembefordított fegyverré, az elnyomó állam hivatalos vallásává válik. Az egyiptomi kereszténység kezdeteiről keveset tudunk. A papyrusok között a legrégibb keresztény vonatkozású az időszámításunk után III. századból való. Éppen elnyomottságuk és megalázó megkülönböztetettségük folytán a szegény egyiptomi tömegekben hódított kezdetben legerősebben, a görögök pedig a kereszténységgel legtovább szembenálló réteget alkották. Jellemző és sokatmondó, hogy a koptok a pogányokat „hellenes"nek nevezik.

43 De mikor a kereszténység az elnyomó állam hivatalos vallásává lesz, Egyiptom sajátos módon fordul szembe vele: elszakad Rómától, és saját nyelvű és ritusú egyházat alapít. A keresztény művészet kialakulását mintegy a második századtól követhetjük nyomon. A kereszténység elterjedésével pedig megfigyelhetjük a textilművészet mélyreható átalakulását is, ugyancsak a IV—VI. századi textilek között. A 11., 12., 13. kép már kopt-keresztény témájú és jellegű 4 3 Mitteiss-Wilcken, i. m. 79. old.