Hadtörténeti Múzeum Programok Magazin 1982-83. (Budapest, 1983)

Bakizunk

A múzeumi nyelv, vagy ha úgy tetszik a rendezői kifejezési mód egyik legigényesebb típusa az egymás hatását felerősítő tárgyegyüttesek létrehozása. A „Bácska" aknakutató elsüllyedt az ellenforradalmár hajókkal vívott küzdelemben. A vitrinben együtt láthatók: a hajó orr-része, néhány a fedélzeti fegyverekből, a katonák tárgyaiból, a hajó fotója, fotók arról, amikor 1966-ban kimentették a Dunából és újságtudósítás, amely az események bővebb magyarázatával szolgál. A múzeumi nyelv elengedhetetlen eszközei: a tárgy térbeli elhelyezésének figyelembevétele, a színek, a fényhatások és a segédeszközök. Egy kitüntetést helyes „mellmagasságban" elhelyezni, hisz ez a „természetes" helye. Ha „földre szórjuk" - ugye? - egészen mást fejez ki. Amikor az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlott, vége volt a háborúnak, a katonák elszórták jelvényeiket, levágták a tisztek rangjelzéseit, a „császári-királyi fekete-sárgát". Csak egy klasszikus korabeli plakátot kell mellé helyezni, amelyen a megingott trónról elgurul a korona és már érzékeljük a bukás és összeomlás hangulatát. S vajon nem kelt magasztos érzést a látogatóban, amikor egy különálló, kivilágított, hátterében zászlóval ékített vitrin előtt áll meg, amelynek előterében az ismert 48-as tábornokok bársonyra helyezett kitüntetéseit látja? A látogató, amikor múzeumba megy, érdekességeket akar látni, ez természetes. Mi muzeológusok azt mondjuk: próbálják megérteni nyelvüket és élményekben, tudásban gazdagabban fognak távozni. Bakizunk Mi is. Minket sem kímél a kisördög... Hét teremre szóló nagy fegyverkiállítás. Minden készen van, a fogadóbizottság az illusztris látogatókat várja az előcsarnokban. Áhítat, a munkatársak nyugodtak, úgy érzik, minden a legnagyobb rendben. Aztán sziszegve, futótűzként terjed a hír: az első teremben, az első tárlóban, a honfoglaláskori szablya mellett piros nyelű kicsi fémfűrész, csavarhúzó, kalapács és néhány tekercs szigetelőszalag társaságában kelleti magát egy szerszámosláda. Üveg mögött, kellően kivilágítva s mivel ez az első vitrin, a vendégek biztosan megállnak. Ám mire megálltak, már csak a 10. század tárgyait láthatták. A Bethlen Gábor születésének 400. évfordulójára, 1980-ban rendezett időszaki kiállításra kölcsön kaptunk egy útlevelet, amelyet a szultán az erdélyi követ számára állított ki. Hogy minél kevésbé rongálódjék, az utolsó percben