Kreutzer Andrea - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 10. (Budapest, 2008)

KIÁLLÍTÁSOK - SUBA JÁNOS: „A magyar Maginot" A déli védelmi rendszer 1951-1955 - Kiállítás és konferencia 2007. november 6., Páka

Suba János íj®?-* „A MAGYAR MAGINOT" A DÉLI VÉDELMI RENDSZER 1951-1955 KIÁLLÍTÁS ÉS KONFERENCIA 2007. NOVEMBER 6. PÁKA A Zala megye nyugati részén, Lentitől 11 km-re, délkeletre fekvő, 1415 fős település - amely eddig csak arról volt híres, hogy itt született Öveges József fizikaprofesszor, valamint arról, hogy az ország leghosszabb keskeny nyomtávú vasútvonala megy keresztül a községen - egy különleges kiállítással írta be nevét a magyar muzeológia történetébe. A falu vezetése Molnár László polgármesterrel (aki civilben történész) és a Páka értékeiért egyesülettel (vezetője Bécs József) figyelembe véve a költségvetés szűkös kereteit és a nagy arányú munkanélküliséget, kereste a falu kitörési lehetőségeit. Ebbe illett bele a falu határában található bunkerek feltárása és ezek esetleges hasznosításának megvizsgálása is. A gondolatot tett követte, megkeresték a Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HIM) főigazgatóját, dr. Holló József altábornagyot. A HIM vezetése már korábban is támogatta a pákaiakat, segítve őket a bunkerok feltárásában. Annál is inkább, mert közben a Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársaiból összeállt egy csapat: dr. Suba János alezredes, térképtárvezető, dr. Jakus János alezredes, az Intézet osztályvezetője, és dr. Négyesi Lajos alezredes, a Múzeum hadszíntérkutató osztályának vezetője, amely feladatul tűzte ki, hogy a déli védelmi rendszert - amely a magyar hadtörténetírás fehér foltja - megmaradt részeit terepen feltárja, beazonosítsa, katalogizálja. A főigazgató úgy ítélte meg, hogy a közgyűjteményekben lévő anyagokból és a csoport addigi terepi tevékenységéből már elegendő anyag áll össze, hogy emléket tudjanak állítani a védelmi rendszernek, amelyről egyrészt sem a szakma, sem a közvélemény nem tud, másrészt megépítésének körülményei, a munka hatalmas költsége és az elképesztően gyors kivitelezés kiválóan jellemezte a hidegháborús hisztériát. A kiállítás fő célja volt tehát bemutatni egy félig sikeres, de mégis felesleges, hatalmas energiát és pénzt felemésztő magyar hadszíntérelőkészítést, amely befolyásolta a Magyar Néphadsereg fejlesztését, területi elhelyezkedését. A falu vezetése olyan kiállításban gondolkodott, amely ott marad, esetleg olyan településekre vándorol, amely szintén az erődrendszer részei voltak. Ez meghatározta a koncepciót, tehát „tárgyakat" nem felvonultatva kellett bemutatni az erődrendszert. A terem nagysága is befolyásolta a tematikát, a bemutatásra