Kreutzer Andrea - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 10. (Budapest, 2008)

MÚZEUMUNK ÉLETÉBŐL, TÖRTÉNETÉBŐL - BABUCSNÉ TÓTH ORSOLYA: „Arany kardbojt és festőecset" A m. kir. Hadimúzeum munkatársa, a Honvéd Levéltár és Múzeum parancsnoka: Szentneményi (Valentin) Béla

A Rajk-, majd a Sólyom-per kapcsán hatalmas tisztogatás zajlott a hadseregben, amelynek során 1950-től a Honvéd Levéltár és Múzeumban is tömeges elbocsátások kezdődtek. Szentneményi Béla ezredes 1951. március 1 -tői - az iratok szerint saját kérésére nyugállományba vonult, valójában őt is eltávolították a pozíciójából. Nyomában közel 70 beosztottat szereltek le; az indok többnyire politikai fejlettség hiánya, polgári kapcsolatok fenntartása és osztályidegenség volt.

66 Miután távozott a hadsereg állományából, képzőművészi végzettségének és hivatásának megfelelő munkakörben igyekezett elhelyezkedni. 1951 közepétől a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjánál, majd a Budapesti Történeti Múzeumnál, ahol, mint önálló tudományos kutató és festményrestaurátor beosztásban dolgozott 1955 májusáig.

67 Először a múzeum újkori osztályán kapott megbízásokat, majd 1953. február 15-i hatállyal dr. Gerevich László főigazgató szolgálati érdekekre hivatkozva áthelyeztette a Vármúzeumba.

68 Itt olyan nagyszabású feladatokkal bízták meg, mint a Belvárosi templom hibás eljárással restaurált freskójának kijavítása, vagy az ostrom során jelentősen megrongálódott Tárnok utca 5. és az Országház utca 2. számú házak középkori falfestményeinek preparálása és további megóvásuk érdekében szükséges levétele.

69 Szentneményi több, a vári ásatásokból kikerült freskótöredéket is konzervált. E beosztásában résztvevője és érintettje volt a palota egykori tróntermében előkerült XVIII. századbeli falfestmények leválasztása és restaurálása körül 1953 szeptemberétől kialakult vitás helyzetnek.

70 1953. szeptember 18-án a Középülettervező Vállalat munkatársa, Csemegi József felkérte Szentneményit, hogy a néhány napon belül lebontásra kerülő falon látható freskót válassza le, amelyet - miután ehhez hasonló több feladatot már korábban elvégzett- a műemlékek halaszthatatlan megmentése érdekében el is vállalt. Másnap, szeptember 19-én a Középülettervező Vállalat és a Várgondnokság képviselői, valamint Kákái Szabó György

71 restaurátor - mint a Legfelső Építészeti Tanács a falfestmények és restaurálások felülvizsgálatával megbízott személy - alkotta bizottság leállíttatta a munkát arra hivatkozva, hogy ezt a feladatot csak a Legfelső Építészeti Tanács engedélyével rendelkező restaurátor végezheti el. Szentneményi aggodalmaira válaszul közölték, hogy a fal lebontását egy időre elhalasztják, és a restaurátor személyét a Tanács a közeljövőben kinevezi. Mivel a költségvetési és a személyi vita miatt a munkálatok késedelmet szenvedtek, a freskók állapotában 25-30%-os romlás állott be, levételük ezáltal igen kockázatossá vált. A restaurálás késedelme akadályozta a Palota e részének helyreállítási munkáit. Október végén és november elején hiába kérték a szakmai hiú66 Uo. 67 Szentneményi Béla kézzel írt önéletrajzi kiegészítése. (HTM Adattár 1844-99.) 68 Budapest Történeti Múzeum Régészeti Adattárának archív igazgatási iratgyűjteménye: Központi igazgatási anyag (a továbbiakban BTM RA Ki) 14-0314/1953. 69 BTM RA Ki 1953. évi munkatervek 863-0617/1953, 863-0621/1953. 70 BTM RA Ki 863-0187/1953, 863-0142/1953. 71 Kákay-Szabó György (Tenke, 1903. január 31 .-Budapest, 1964. január 26.) A Szépművészeti Múzeum főrestaurátora volt 1934-től haláláig. (Móré Miklós: Kákay-Szabó György. In: Magyar múzeumi arcképcsarnok 435-437. p.)