Kreutzer Andrea - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 10. (Budapest, 2008)
MÚZEUMUNK ÉLETÉBŐL, TÖRTÉNETÉBŐL - BABUCSNÉ TÓTH ORSOLYA: „Arany kardbojt és festőecset" A m. kir. Hadimúzeum munkatársa, a Honvéd Levéltár és Múzeum parancsnoka: Szentneményi (Valentin) Béla
ságában egyébként is mélyen megsértett Szentneményit, ő a nagy felelősségre való hivatkozással nem vállalta a megbízást. A tarthatatlan állapot megoldására 1954. április 22-ére a Vármúzeumba öszszehívták az Építészeti Tanács Freskórestaurálási Szakbizottságát, azzal a céllal, hogy megtárgyalják a Vár területén talált falképek restaurálásának ügyét. Az ügy megvitatása előtt a bizottság tagjai, Gerevich Tibor, Genthon István, Kákay Szabó György, Pigler Andor, Fenyő György, Bereményi Dezső, Gerevich László, Entz Géza és Pogány Frigyes helyszíni szemlét tartottak Szentneményi Béla várbéli műtermében 72 és megszemlélték a Belvárosi templom szentélyéből leválasztott freskó helyreállítási munkálatait. A Bizottság emellett sikeresnek találta az Országház utca 2. számú házból leválasztott ornamentális díszt tartalmazó töredék konzerválásánál követett módszert. Szentneményi munkájának pozitív megítélése alapján a Bizottság egyhangúan alkalmasnak találta a Vármúzeum freskórestaurálási apparátusát és felkészültségét arra, hogy a Várban talált freskók restaurálását ezután szakszerűen elvégezze. 73 Szentneményi a bizottság felhatalmazása ellenére továbbra sem volt hajlandó a restaurálásban részt venni, azzal az indokkal, hogy ő olajfestmény-restaurátor és hivatásszeretete miatt lépett ki a hadsereg kötelékéből s lett a Múzeum munkatársa. Korábbi freskórestaurálási munkáit csak amiatt vállalta el, hogy ezeket az értékeket a teljes pusztulástól megmentse. „Csak ilyen esetek ismétlődése és múlhatatlan szükségesség esetén kívánok falfestmény i'estaurálássíd foglalkozni a jövőben is, és csak azon esetben, ha a munkát külső szakértők nem hajlandók vállalni. " 74 A falkép leválasztása és mentésének ügye 1954 júniusáig húzódott eredménytelenül, ugyanis a munkára korábban ajánlatot tevő Kákay Szabó György az időközben eltelt hónapok miatt beállt állagromlás miatt a kivitelezést nem vállalta. Az Építészeti Tanács ekkor ismételten felkérte a Budapest Történeti Múzeum főigazgatóját, hogy e fontos leletmentő munkát saját restaurátorával végeztesse el. Gerevich nem kötelezhette Szentneményit, de felkérte, hogy műemlékvédelemmel kapcsolatos kötelességei folytán vállalja el a feladatot és azt fizetés nélküli szabadsága ideje alatt végezze el. Szentneményi 1954. július 13-án kezdett hozzá a két falfestmény és a díszítmények leválasztását előkészítő munkálatokhoz, amelyet a hónap végére sikeresen be is fejezett s arról jelentésben számolt be a múzeum vezetésének. Amikor vármúzeumi munkaviszonya 1956. május 26-tól „Hozzájárulással kilépett" indoklással megszűnt, 73 ismételten születési vezetéknevét, immár magyarosított formában használta. 1955 júniusától a Belügyminisztérium engedé72 Ma az MTA Történettudományi Intézete (I. ker. Úri utca), az egykori klarissza kolostor épülete (Galván Károly az 1950-es években a Budapest Történeti Múzeum segédmuzeológusának, majd a Hadtörténelmi Múzeum későbbi egyenruha-gyűjtemény vezetőjének szóbeli közlése alapján.) 73 Építészeti Tanács Freskórestaurálási Szakbizottság ülésén készült jegyzőkönyv. (HTM Adattára 1844-99.) 74 BTMRA Ki 863-0142/1/1954. 75 HTM Adattár 1844-1999. és BTM RA Ki 14-0314/1956; Kilépésének oka nem ismeretes.