Kreutzer Andrea - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 10. (Budapest, 2008)

MÚZEUMUNK ÉLETÉBŐL, TÖRTÉNETÉBŐL - BABUCSNÉ TÓTH ORSOLYA: „Arany kardbojt és festőecset" A m. kir. Hadimúzeum munkatársa, a Honvéd Levéltár és Múzeum parancsnoka: Szentneményi (Valentin) Béla

ságában egyébként is mélyen megsértett Szentneményit, ő a nagy felelősségre való hivatkozással nem vállalta a megbízást. A tarthatatlan állapot megoldására 1954. április 22-ére a Vármúzeumba ösz­szehívták az Építészeti Tanács Freskórestaurálási Szakbizottságát, azzal a céllal, hogy megtárgyalják a Vár területén talált falképek restaurálásának ügyét. Az ügy megvitatása előtt a bizottság tagjai, Gerevich Tibor, Genthon István, Kákay Sza­bó György, Pigler Andor, Fenyő György, Bereményi Dezső, Gerevich László, Entz Géza és Pogány Frigyes helyszíni szemlét tartottak Szentneményi Béla várbéli műtermében 72 és megszemlélték a Belvárosi templom szentélyéből levá­lasztott freskó helyreállítási munkálatait. A Bizottság emellett sikeresnek találta az Országház utca 2. számú házból leválasztott ornamentális díszt tartalmazó töredék konzerválásánál követett módszert. Szentneményi munkájának pozitív megítélése alapján a Bizottság egyhangúan alkalmasnak találta a Vármúzeum freskórestaurálási apparátusát és felkészültségét arra, hogy a Várban talált freskók restaurálását ezután szakszerűen elvégezze. 73 Szentneményi a bizottság felhatal­mazása ellenére továbbra sem volt hajlandó a restaurálásban részt venni, azzal az indokkal, hogy ő olajfestmény-restaurátor és hivatásszeretete miatt lépett ki a hadsereg kötelékéből s lett a Múzeum munkatársa. Korábbi freskórestaurálá­si munkáit csak amiatt vállalta el, hogy ezeket az értékeket a teljes pusztulástól megmentse. „Csak ilyen esetek ismétlődése és múlhatatlan szükségesség esetén kívánok falfestmény i'estaurálássíd foglalkozni a jövőben is, és csak azon esetben, ha a munkát külső szakértők nem hajlandók vállalni. " 74 A falkép leválasztása és mentésének ügye 1954 júniusáig húzódott ered­ménytelenül, ugyanis a munkára korábban ajánlatot tevő Kákay Szabó György az időközben eltelt hónapok miatt beállt állagromlás miatt a kivitelezést nem vállalta. Az Építészeti Tanács ekkor ismételten felkérte a Budapest Történe­ti Múzeum főigazgatóját, hogy e fontos leletmentő munkát saját restaurátorá­val végeztesse el. Gerevich nem kötelezhette Szentneményit, de felkérte, hogy műemlékvédelemmel kapcsolatos kötelességei folytán vállalja el a feladatot és azt fizetés nélküli szabadsága ideje alatt végezze el. Szentneményi 1954. július 13-án kezdett hozzá a két falfestmény és a díszítmények leválasztását előkészítő mun­kálatokhoz, amelyet a hónap végére sikeresen be is fejezett s arról jelentésben számolt be a múzeum vezetésének. Amikor vármúzeumi munkaviszonya 1956. május 26-tól „Hozzájárulással kilépett" indoklással megszűnt, 73 ismételten születési vezetéknevét, immár ma­gyarosított formában használta. 1955 júniusától a Belügyminisztérium engedé­72 Ma az MTA Történettudományi Intézete (I. ker. Úri utca), az egykori klarissza kolostor épülete (Galván Károly az 1950-es években a Budapest Történeti Múzeum segédmuzeológusának, majd a Hadtörténelmi Múzeum későbbi egyenruha-gyűjtemény vezetőjének szóbeli közlése alapján.) 73 Építészeti Tanács Freskórestaurálási Szakbizottság ülésén készült jegyzőkönyv. (HTM Adattára 1844-99.) 74 BTMRA Ki 863-0142/1/1954. 75 HTM Adattár 1844-1999. és BTM RA Ki 14-0314/1956; Kilépésének oka nem ismeretes.

Next

/
Thumbnails
Contents