Kreutzer Andrea - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 10. (Budapest, 2008)

MÚZEUMUNK ÉLETÉBŐL, TÖRTÉNETÉBŐL - BABUCSNÉ TÓTH ORSOLYA: „Arany kardbojt és festőecset" A m. kir. Hadimúzeum munkatársa, a Honvéd Levéltár és Múzeum parancsnoka: Szentneményi (Valentin) Béla

Szentneményinek írásával az volt a szándéka, hogy bemutassa a II. világháború csodafegyverének számító, legújabb szovjet rakétavető hadigépet, s ezáltal eloszlassa annak titokzatosságából fakadó misztikumát. Könyvében ismertette, hogy az egy fegyverrel leadható több lövés gondolata egészen a XIV. századba nyúlik vissza és a XIX. század elején pedig már megalkották a rakétákat is kilövő orgonalöveget, amely a Sztálin-orgona legközvetlenebb ősének tekinthető. A legérdekesebb darabokról munkájában képet is közölve számba vette a különböző korok ilyen típusú lövegeit, puskáit és pisztolyait, valamint ismertette a „csodafegyver" műszaki és technikai leírását is. A Hadtörténeti Múzeum történetében és a munkatársak emlékezetében Szentneményi neve egybeforrt a Hadimúzeumot a II. világháború alatt elszenvedett tragédiával, gyűjteményi anyagának kifosztásával, részbeni megsemmisülésével, de ugyanakkor az azt követő újrakezdéssel is. Az intézet munkatársaként résztvevője és egyik túlélő szemtanúja volt az 1944. őszi evakuálásnak, mikor a Hadimúzeum gyűjteményi anyagának értékesebb részét becsomagolták és elszállították a doba-somlóvári Erdődy-kastélyba. Majd ő volt az, akit 1945. május 19-én Erdélyi Gyula,

54 az intézet akkori vezetője azzal a paranccsal indított útnak, hogy az ott elhelyezett anyag állapotát felülvizsgálja. O szembesült először a kifosztott és szétszórt múzeumi anyag látványával. O gyűjtette össze, csomagoltatta, őriztette és szervezte meg az állomány 54 Tóth Orsolya: Erdélyi Gyula. In: Magyar múzeumi arcképcsarnok. 235 p.