Kreutzer Andrea - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 10. (Budapest, 2008)

GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - SÜLI ATTILA: A Horthy-korszak tábori élelmező szolgálatának eszközei a Hadtörténeti Múzeum Haditechnika Gyűjteményében

csak a speciális élelmi cikkeket biztosították. A gondok a magyar és a német táplálkozási kultúra közötti eltérésekben jelentkeztek. A nagy távolságok miatt a tehergépkocsik és fogatolt járművek képtelenek voltak a szállítási problémák leküzdésére, a tábori konyhák pedig nem tudták a küzdőket élelemmel ellátni. Ezért századonként 2 db főzőládát is rendszeresítettek. A napi elfogyasztott élelem pótlása vagy helyszíni beszerzéssel, vagy utánszállítással történt. A hadszíntereken meg kellett szervezni az élelmezőosztagok védelmét, elsősorban a repülőgéptámadások ellenében. A háborús tapasztalatok indokolttá tették az ételhordók rendszeresítését is, amelyekkel a meleg ételt könnyebben lehetett eljutatni a lövészárokban harcoló honvédek számára. A sütödék hatékonyságának növelése érdekében pedig a dagasztógépek biztosítása vált indokolttá. A fronton reggel, délben és este a rajparancsnokok hátramentek a mozgókonyhákhoz, és hőszigetelt háti ételhordó edényekben hozták el az ételt az első állásokba. Ellátás: reggel: tea, vagy kávé és az egész napi kenyér délben: leves vagy főzelék és egytálétel este: leves vagy főzelék, sokszor csak tea Húst a honvédek csak nagyon ritkán kaptak. Eriss zöldségről, vagy egyéb vitamint tartalmazó élelemről szó sem lehetett. A szakácsoknak szárított főzelékből, egy kis húsból és konzervekből kellett főzni azt, amit lehetett. A kávét és teát nagyon kevés cukorral adták. Néha kaptak a honvédek 5-10 deka szalonnát, vagy lekvárt. A kenyeret apró darabokban osztották ki számukra. Nagyon ritkán fél deci pálinkát is kaptak. A fent leírt élelmezés mellett az emberek nagyon legyengültek. Megállapíthatjuk, hogy a frontszolgálat elviselésének legérzékenyebb pontja az élelmezés volt. Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy a súlyos harci körülmények és a közlekedési nehézségek miatt az ellátó szolgálat működése akadozott. Annak ellenére, hogy a nagy hideg miatt az emberek kalóriaszükséglete növekedett és a legyengült szervezett kevésbé volt ellenálló a megbetegedésekkel szemben, 1943 januárjában a visszavonulók kerülték az utakat, mert féltek, hogy a szovjet csapatok elfogják őket. Ez viszont az élelmezésüket tette lehetetlenné, mert a hadsereg-parancsnokság csak az úton állított fel mozgókonyhákat. A visszavonuló alakulatok sok helyen elhagyták a főzőeszközök és sütőkemencék nagy részét. Az eszközök leírásai 1915 M. taligakonyha Leltári száma: 0351/Félsz. Leírása: Lóvontatású, a 1921 M. taligaszerszámmal és tüzérségi hámoslóval fogatoljuk. 125-135 ember meleg étellel való ellátására szolgál. Tűztere hőszigetelés nélküli, fatüzelésre alkalmas. Üstjei túlnyomásosak, horgonylemezből készültek. A felépítmény mellső része kocsibaknak van kialakítva, amely alatt tárolótér található.