Kreutzer Andrea - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 10. (Budapest, 2008)
GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - ZÁVODI SZILVIA: Bútortervezetek a Hadimúzeum számára
A kiállítási fényképek áttekintése egyértelművé teszi, hogy a bútortervek nem valósultak meg. A használt és a megtervezett bútorok alapvetően hasonlóak, de sok jegyben különböznek is egymástól. A tervező nyilvánvalóan mintákat használt, ismerhette az időszakban működő kiállításokat, múzeumokat. A múzeum akkori vezetése és munkatársai nemcsak hazai, hanem külföldi hadimúzeumokat, lehetőségeket is figyelembe vettek. 17 A Budapest Történeti Múzeum Aquincumi Múzeumában 1900 körül hasonló üvegezett nagy szekrények voltak láthatók. 18 Ugyanitt nagy alapterületű, emeletes vitrineket használtak. Ez az emeletes tárlóforma a későbbiekben is megmaradt. 1946-ban a Károlyi-palotában a Budapest Történeti Múzeum kiállításán ilyenben mutatták be a műtárgyakat, de kibővült egy középső „emelettel", ferde lappal zárva. 19 Több olyan múzeum, amely a bútortervekhez hasonló vitrineket használt volna, nem található. Van viszont olyan, amelyik nagyon hasonló tárlókban állított ki, mint a Hadimúzeum a kiállításain. Például a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztálya (a későbbi Néprajzi Múzeum) Csillag utcai első állandó kiállításán. Termeikben sorakoznak a hatalmas, egész alakos nagy szekrényvitrinek és az esztergályozott lábakkal ellátott tárlók. 20 Több típusát használták a lábakon álló asztali vitrinnek az Iparművészeti Múzeumban a 20. század első évtizedeiben. Szerepelt a kiállításaikon a sima, egyenes lábú; a tömör aljú vagy a faragott lábú típus. 21 Mindezekkel szemben a Mezőgazdasági Múzeum teljesen más jellegű kiállítási eszközöket használt. Az agrártörténeti kiállításon mívesen kidolgozott asztali vitrineket, illetve masszív hirdető oszlopszerűen kialakított tárlókat használtak. Az oszlopszerű tartókba dokumentumokat helyeztek, alja hat- vagy nyolcoldalú volt, míg a felső része négyoldalú, a teteje pedig díszesre kifaragott. 22 Ugy tűnik tehát, a bútorvázlatok csak tervek maradtak. Arról sincs információ, hogy a kiállításokról készült fényképeken látható vitrinek és tárlók hogyan kerültek a múzeum tulajdonába. Ma már azok közül sincs meg egy sem. A Hadtörténeti Múzeum bútorainak feldolgozása még várat magára és még ha az 1920as évek bútorterveinek darabjai nincsenek is köztük, de azért találhatók míves bútorok a múzeum épületében. 23 17 Mindenképpen érdemes lenne az elkészült kiállítási installációt a későbbiekben összevetni a bécsi, a berlini, a müncheni, sőt a stockholmi példákkal is. 18 K. Végh Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum az alapítástól az ezredfordulóig. Monumenta Histórica Budapestinensia XI. Budapest, 2003. 8. kép. 19 K. Végh: i. m. 29. kép. 20 A Néprajzi Múzeum gyűjteményei. Főszerk. Fejős Zoltán. Budapest, 2000. 1-5. kép. 21 111 év - 111 fotó. Válogatás az Adattár fotógyűjteményeiből. Kiállítás az Iparművészeti Múzeumban 2007. október 25.-2008. október 25. Rendezte: Somogyi Zsolt. 22., 24—25. kép. 22 Mezőgazdasági Múzeum Agrártörténeti Kiállításának képei (90 éves a Magyar Mezőgazdasági Múzeum) A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2006. http: //teroses. uw.hu/ Kozlemenyek% 20001-20002.jpg 23 Köszönettel tartozom dr. Szoleczky Emesének az intézménytörténettel kapcsolatos információkért, illetve a Hadtörténeti Múzeum Fotóarchívuma vezetőjének és munkatársának, Illésfalvi Péternek és Bánffyné Kalavszky Györgyinek a cikkben szereplő fényképek felhasználásáért, valamint Molnár Tamásnak a bútorok leírásánál nyújtott segítségért.