Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 9. (Budapest, 2007)

KÖZLEMÉNYEK - NÉGYESI LAJOS: Emlékoszlop a strázsa-hegyi katonai lövöldében

Négyesi Lajos EMLÉKOSZLOP A STRÁZSA-HEGYI KATONAI LÖVÖLDÉBEN Esztergom nem csak a magyar állam és egyháztörténet, hanem a magyar hadügy múltjában is fontos szerepet játszott. A várostól délre magasodó Strázsahegy körüli területen már a XIX. század utolsó évtizedeitől kezdődően tartottak harcszerű lőgyakorlatokat. A kopár, füves legelők, lankás dombok és hosszú völgyek ideális terepet kínáltak a manőverekhez. 1895-ben a Strázsa-hegy nyugati oldalán üveggyár épült, mely alig két éves működés után csődbe jutott. Az 1900-as évek elején Viklyan György őrnagy javaslatára a Monarchia hadvezetősége megvásárolta az elhagyott gyárépületeket laktanyának, egyúttal Esztergom várostól 1500 kat. hold területet vett bérbe harcászati gyakorlótér kialakítása céljából. A világháború kitöréséig a cs. és kir. budapesti IV. és pozsonyi V. hadtestek csapatai folytattak itt kiképzést, majd 1914 augusztusától a Monarchia egyik legnagyobb hadifogolytábora működött itt.

1 Trianon után az esztergomtábori laktanyát és gyakorlóteret magyar alakulatok, majd 1956 után a szovjet Dél Hadseregcsoport használta 1991-ig. Kivonulásuk után megszűnt a terület katonai felhasználása. A laktanya és a Strázsa-hegy között elkészült a „Suzukiút", melytől délre eső rész a Duna-Ipoly Nemzeti Park kezelésébe került, a vasútig terjedő részen kezdetben autóversenyeket rendeztek, mostanában az elhanyagolt bozótos illegális szemétlerakóként üzemel. A megtalálás körülményei A HIM Térképtára őriz egy 1932-ben készült térképvázlatot az esztergomi harcszerű lő- és gyakorlótérről.

2 A terület egyik jellegzetes objektuma a Strázsahegytől északra fekvő 500 méteres zárt lőtér, a katonai lövölde. A célterület árok- és sáncrendszere északnyugat-délkeleti irányban húzódik a hegy lábáig. Az Esztergom-Dorog vasútvonal közelében találhatók a lőtér épületei, melyek északi oldalán egy emlékművet (Emi.) jelez a vázlat. 1 Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék múltja és jelene. Főszerk. Osváth Andor. Budapest, 1938. 308-309. p. 2 Az esztergomi hacszerű lő- és gyakorlótér vázlata. A m. kir. honvéd Ludovika Akadémia I. főcsoport II. évfolyambeli akadémikusainak 1932. évi terepfelvételi munkájából összeállította és rajzolta Fejér Kálmán akadémikus. 1:10 000. (HIM Térképtár)