Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 9. (Budapest, 2007)
ÉRTEKEZÉSEK, TANULMÁNYOK - SÜLI ATTILA: Egy litográfia és háttere: Zalatna. 1848. október 23-24.
az uradalmi erdőket el fogja venni, és a regale minort megszüntetik. Híveinek azt is megtiltotta, hogy a katonaságot élelmezzék, és felmondta a vármegyének való engedelmességet, valamint az adók fizetését. 36 Az izgatások eredménye azonnal megmutatkozott. Felső-Vidrán a helyi lakosság megtagadta a kohó részére történő fausztatást. Elsősorban a papok által felolvasott proklamációkra hivatkoztak, amely szerint többet nem kötelesek szolgálni. Ezen proklamáció Brassóból érkezett, és több ezer példányt szórtak szét belőle Erdély-szerte. 37 A kritikus előjelek már a Guberniumot is aggasztották. 1848. május 15-én egy század sorgyalogságot kértek az erdélyi főhadparancsnokságtól az érchegységi mozgalmak megfékezésére. Puchner a 41. (Sivkovich-) gyalogezred egy századát jelölte ki a fenti feladatra. 38 Május végén Nemegyei körutat tett a középső és felső uradalomban, és kapcsolatba lépett láncúval is. Nemegyei a tárgyalások során követelte, hogy hagyják békén a kincstár erdeit és folytassák a szolgálatokat, különben kénytelen lesz sorkatonaságot küldeni ellenük. A parasztok mindent megígértek, sőt Iancu azt is elismerte, hogy ő ígérte az erdőket a jobbágyoknak. Nemegyei jelentésének hatására a Gubernium egy bizottságot állított fel az érchegységi mozgalmak letörésére. Ennek tagjai Kozma Pál, Nemegyei és Némethy János guberniumi titkár voltak. 39 Június 6-án a „havasok királya" már Búcsúmban tartott népgyűlést. Itt az unió teljes elutasítása mellett foglalt állást, valamint kijelentette, hogy a mihárcfalvi sortűzért 40 a magyaroknak vérrel kell majd fizetniük. Az 1848. június 19én megtartott topánfalvi országos vásáron a parasztok már fegyveresen jelentek meg. Időközben a guberniumi vizsgálóbizottság is megérkezett Zalatnára (június 13), azonban érdemi eredményt felmutatni nem tudott. Talán érdemes idéznünk e bizottság által felvett jegyzőkönyv végső megállapítását: „Az egész azon vidéki nép Jánk Ábrahámnak teljes hatalmában áll, mely szavainak vakon engedelmeskedik..." 41 Alsó-Fehér vármegye 1848 szeptemberében és októberében 1848 augusztusában br. Kemény István Alsó-Fehér vármegyei főispán levélben tájékoztatta Puchner főhadparancsnokot, hogy 190 ezres lélekszámú megyéjét a 36 Trácsányi 1956. 304. p. és 311. p. 37 Documente. III. k. 228. Lázár György kamarai ispán levele Nemegyeihez. Zalatna, 1848. május 9. 38 Documente. IV. k. Az erdélyi főkormányszék levele Puchner altábornagyhoz. Kolozsvár, 1848. május 15. 39 Trácsányi 1956. 330. p. 40 1848. június 2-án az úrbéri szolgáltatásokat megtagadó mihálczfalvi román jobbágyok szembeszálltak az egy század székely határőrrel kiszálló ifj. br. Kemény István főispánnal, aki a szolgáltatások felvételére akarta őket rábírni. A Balázs Manó kapitány által vezényelt sortűznek több halálos áldozata is volt. 41 Trácsányi 1956. 353-356. p.